Tudják, honnan jött a nemtudom szilva fajta

Nyíregyháza, Tivadar - Akiknek nincsenek hagyományaik, rituáléik, azokat könnyen elsodorja a szél…

A Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend tagjai tudják, s ezért köszönik meg minden évben – a szervezet hagyományos tavaszi ünnepén – a Tiszának azt, hogy az itt élő, szebbre-jobbra törekvő, szorgalmas emberek kezébe hajdanán egy kincset érő ajándékot adott.

Az idei rituális szertartásukat minap megtartó lovagok Szatmár és Bereg nevében egy-egy szilvavirág koszorút helyeztek a folyó habjaira, így adva hálát a folyónak azért, hogy valamikor ideszállította a Kárpátokból azoknak a szilvafáknak a magjait, amelyeket a Tisza e gyönyörű tájainkon elterített árterében. Belőlük alakultak ki idővel azok a dzsungel szilvások, amelyek évről-évre megtermik a hungarikum szatmári szilvapálinkánk páratlan alapanyagát.

„Lovagias” és nemzeti ügy

A Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend hagyományaihoz híven Tivadarban, a Danó portán gyülekezett. Onnan elindulva ezúttal az ékszerdoboz kis beregi falu harangtornyánál, majd a Bereget Szatmárral összekötő Tisza-hídon tartotta meg – Rácz Róbert kisvarsányi református lelkész közreműködésével – emelkedett, bensőséges hangulatban a szilvavirágzás ünnepét. – Akiknek nincsenek hagyományai, őrzött hiedelmei, rendszeresen gyakorolt rituáléi, netán elfeledik vagy éppen elfeledtetik velük azokat, azok gyökértelenekké, így egy viharban könnyen kidönthetőkké válnak. Ezért fontos nekünk, lovagoknak, de meggyőződésünk szerint az egész nemzetünknek, Magyarországnak is e szilvához kötődő ünnepünk – emlékeztette a termékenység folyója fölött átívelő híd közepén gyülekező társait a rend ceremóniamestere.

Tovaúszó virágkoszorúk

A tarpai rendalapító pálinkalovag, dr. Kelemen Béla a tovaúszó, nemzetiszín szalagos virágkoszorúk után tekintve hozzátette: tavasz van, a Tisza ilyenkor árad, zavaros, de máskor csöndes és tiszta, azaz lüktet, mint maga az élet. Ehhez hasonlóan mi, a hagyományokat őrző és a tökéletesség felé igyekvő lovagok is élni akarunk.

GB