2018.04.19. 08:09
Valóban a gólya(hír) hozza a kisbabát
Nyíregyháza - "A lombikprogramban elszenvedett kudarcok megviseltek, sokszori sikertelen próbálkozás után úgy döntöttünk a férjemmel, hogy nem várunk tovább. Felvettük a kapcsolatot a Gólyahír Egyesülettel..."
Nyíregyháza - "A lombikprogramban elszenvedett kudarcok megviseltek, sokszori sikertelen próbálkozás után úgy döntöttünk a férjemmel, hogy nem várunk tovább. Felvettük a kapcsolatot a Gólyahír Egyesülettel..."Magyarországon közhasznú szervezetek is segédkezhetnek nyílt örökbe adásban: ilyenkor a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők megismerik egymást, és akár tarthatják is a kapcsolatot. A legmagasabb örökbeadási szám az idén „nagykorú” Gólyahír Egyesülethez kötődik, az országos hálózat élen jár a krízishelyzetbe került kismamák megsegítésében is. Az elmúlt néhány évben 14 százalékkal nőtt az örökbe adások száma hazánkban, javarészt az állami gondoskodásból kerülnek ki a kiskorúak. A nyílt örökbe adások száma ettől elmarad, ám a gyermekre vágyó pároknak évekig is várniuk kell. Az egyesület munkájáról, megmentett csecsemőkről, s boldoggá tett családokról számolt be lapunknak az egyesület megyei képviselője.
Várakozás és lemondás. Életük legnehezebb, vívódásokkal teli időszakának nevezik az anyák, amikor nincs számukra más út, minthogy lemondjanak a gyermekükről, s örökbe adják. Eközben akár több száz kilométerrel távolabb a család legnagyobb boldogságára az örökbe fogadható gyermekre várnak, s izgatottan lesik, mikor csörren meg végre a telefon.
Mintha a sajátja lenne…
– Alig volt egy napos a kisfiam, egy üvegablakon keresztül pillanthattam meg először; emlékszem, aznap villámsebességgel utaztunk a fővárosból az egyik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kórházba – mesélte el lapunknak kisfia örökbefogadásának történetét László Éva. – Megmutatták a kicsit, hosszasan a szemembe nézett, leírhatatlan boldogság és öröm fogott el, pillanatok alatt magam mögött hagytam a gyermekáldásra váró hosszú éveket – mondta el az anyuka, aki három évig vesztegelt a nyílt örökbefogadásra várók listáján, majd tavaly decemberben élete legszebb karácsonyi ajándékát vehette kezébe. – A lombikprogramban elszenvedett kudarcok megviseltek, sokszori sikertelen próbálkozás után úgy döntöttünk a férjemmel, hogy nem várunk tovább. Felvettük a kapcsolatot a Gólyahír Egyesülettel, s miután a gyámhivatal elfogadta az örökbefogadással kapcsolatos igényeinket, vártunk az új családtag érkezésére. Több mint három évig, de megérte – mondja Éva, aki az idén negyven éves lesz, bármikor ismét vállalná a procedúrát. Hozzáteszi: a négy hónapos kicsi a család szeme fénye, szeretetben fogják felnevelni.
Az utolsó mentsvár
Az elmúlt néhány évben 14 százalékkal emelkedett az örökbefogadott gyermekek száma hazánkban. Elsősorban az állami gondoskodásból kerülnek családba a kiskorúak, a nyílt örökbefogadások száma ettől jóval kisebb – ebben jelentős szerepük van a krízishelyzetben lévő anyákkal foglalkozó civil szervezeteknek.
Az idén 18 éves a Gólyahír Egyesület: az országos hálózat a válsághelyzetben lévő anyák megsegítésére jött létre. Az egyesületbe utolsó szalmaszálként kapaszkodhatnak az életet adó anyukák a gondokkal „terhes” időszakban anélkül, hogy bárki elítélné őket.
– Az újszülöttek életének megmentése, gondoskodó, biztonságos családban elhelyezése, s nem utolsósorban a csecsemőgyilkosságok számának visszaszorítása – merthogy előfordulnak tragédiák – az elsődleges feladatunk – mondta el lapunknak Jávorné Erdei Renáta, a Gólyahír Egyesület Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselője, akitől megkérdeztük, kiket neveznek „krízis várandósoknak?”
Személyes, családi, anyagi okok
– A krízishelyzetet nem könnyű feloldani, bármilyen anyagi támogatást kaphatnak a kismamák, de ha felelősségteljesen nem tudják vállalni a megszületendő gyermek felnevelését, átgondolják, megfontolják, hogy mit tehetnek a gyermek érdekében. Személyes, családi és anyagi okok húzódnak meg az „életet adó anyák” döntései mögött. Gondoljunk csak bele, mekkora lelki vívódással jár lemondani a saját, kilenc hónapig a szíve alatt hordott gyermekről – mondta a szakember, s folytatta: – mi, önkéntesek lehetőségeket ajánlunk nekik, s az anyák azt tartják szem előtt, ami a gyereknek a legjobb.
Míg korábban a hátrányos anyagai helyzetben lévő fiatalkorúakat érintette a probléma, addig manapság a nehéz sorsú többgyermekesek mondanak le a családba érkező újszülöttről.
– Sok esetben nem engedik haza a babát a kórházból, ugyanis otthon a gondozásához szükséges alapfeltételek sem lennének meg. A halmozottan hátrányos helyzetű településeken az sem ritka, hogy az idősebb gyerekek már nevelőszülőknél élnek, még egy gyereket nem vállalhat a szülő, mert anyagi helyzetét, egzisztenciáját kell rendbe tenni ahhoz, hogy újra visszakerülhessenek hozzájuk már meglévő gyermekeik – tárta fel a probléma hátterét a szervezet önkéntese. – A nem tervezett terhességeknél titkolják a várandósságot, a védőnőkön keresztül jutnak el hozzánk, hiszen anonimitást biztosítunk. Más kérdés, hogy a nem kívánt terhességek számának csökkentése érdekében szükséges lenne a felvilágosítással foglalkozni! – jegyezte meg Jávorné Erdei Renáta.
KO