Van mit tanulniuk egymástól

Nyíregyháza - Nemzetközi diskurzus kezdődött a szociális munka aktuális kérdéseiről.

Hosszú folyamat eredménye, hogy a szociális ellátásban mára egyre több feladatot vállalnak fel a civil szervezetek. Magyarországon a rendszerváltás utáni években ugrásszerűen megnőtt a civil szerveződések száma, kezdetben önkéntesekből álló kulturális, oktatási profilú alapítványok alakultak sorra, aztán észrevehetően egyre nagyobb szelet jutott a non-profit szervezetek számára az egészségügyi és szociális ellátórendszeren belül.

Nemzetközi mesterképzés

– Mindinkább professzionális formában, szakemberekkel látták el vállalt feladataikat a nonprofit szervezetek. Így ma már természetes, hogy a speciális szakterületeken jószerivel diplomások dolgoznak ezeknél a szervezeteknél is – mondta dr. Fábián Gergely, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának általános és fejlesztési dékánhelyettese, és rögtön hozzá is tette: – A szociális munkás szakon végzett hallgatóink 96 százaléka el tud helyezkedni, az állami ellátórendszer „beszippantja” a friss diplomásokat, némelyikük viszont más szektorban találja meg a helyét.

– Éppen emiatt törekszik az egyetem arra, hogy a mesterkurzusokon megerősítse a hallgatók gyakorlati tudását, valamint nemzetközi kitekintést nyújtson a szakterületen. A szociális munka és szociális gazdaság mesterszak 2010-től működik a nyíregyházi karon, hét európai egyetem közös képzése. A négy féléves szakon tizenhét magyar hallgató tanul jelenleg. – Az egyhetes találkozóra a képzésben résztvevő egyetemek hallgatói jöttek el. Az előadókat Németországból, Lengyelországból, Csehországból, Romániából hívtuk meg.

Önkéntesek, civilek

– A diskurzus alatt a civil szervezetek működési lehetőségeit elemezzük jó gyakorlatokon keresztül – summázta a többnapos programot a dékánhelyettes, aki így folytatta: – Nemrég Németországban jártam, ahol a mentőszolgálat munkáját a Máltai Szeretetszolgálat látja el – hangzott el az itthon kevésbé ismert példa – nyugaton nem meglepő, hogy valamelyik, hazánkban klasszikusan állami működtetésben lévő szociális intézmény vagy szolgálat az egyházhoz, civilekhez tartozik. Lengyelországban ugyanígy van, s ne menjünk messzire, Nyíregyházán mindenki ismeri a Periféria Egyesületet, a Human-Net Alapítványt, a Labor Cafe-t. Ezek a szervezetek a szociális gazdaságban működnek, munkájuk közszolgálati, finanszírozásuk vegyes: a nagyrészt állami források mellett pályázati pénzekből működnek. Egy ilyen szervezetnél szükség van gazdálkodási, menedzsmenti, marketing és jogi alapokra, ezekről tanulnak nálunk a mesterképzésben – tudtuk meg.

A nemzetközi kurzus első napján Prof. Dr. Ute Kötter, a müncheni University of ­Applied Sciences jogi professzora a szociális jogok biztosításáról beszélt valamint egy, a munkanélküliek ellátásával, kapcsolatos uniós vitáról szólt. – Az unióban a szabad munkavállalás kapcsán jelenleg is vita folyik arról, hogy azok, akik egy másik tagállamba érkeznek, és korábban nem dolgoztak a célországban számukra kell-e fizetni, jár-e alanyi jogon a mun­kanélküli segély. Álláspontom szerint: igen, mivel szociális támogatás nélkül hogyan is lenne esély munkát keresni, és amíg nem talál a munkavállaló állást, miből él meg egy idegen országban ? – tette fel a kérdést a jogi szakértő.

Egységes jogrendszer

Németország úgy tartja: meghatározott ideig, de kell segélyt biztosítani az éppen munkát keresőknek – mondta a szakértő, aki alátámasztotta: a szociális törvények, rendeletek nemzeti hatáskörbe tartoznak, de minden esetben kötelező az uniós jogharmonizáció.

Az unióban egyébként is vannak olyan, szociális területen fellelhető kihívások, amelyek nem egy-egy tagállamot érintenek csupán, hanem mind a huszonhétnél égető kérdés. Ilyen a csökkenő népesség, vagy az időskorúak ellátása.

– Németországban tizenkétezer ápolót keresnek, kórházakban, szociális otthonokban, házi gondozásban vannak üres álláshelyek. Mint köztudott, nem csak ott, hanem itthon sincs elegendő utánpótlás, annak ellenére sem, hogy minden évben emelkedik a szociális munka szakon, ápoló szakon a hozzánk jelentkezők száma.

Bővülő szociális gazdaság

– Az ellátórendszerben amellett, hogy évek óta fennálló probléma a szakemberhiány, az intézményi ellátásba való bejutás is korlátokba ütközik, egyre hosszabb az intézményi várólista az időskorúak bentlakásos ellátásában – említette a problémákat a szociológus, dékánhelyettes. Magyarországon a szociális szférában az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek, az egyházak, a szociális szövetkezetek, nonprofit szervezetek, és profitorientált társaságok a szociális gazdaság része.

– A leterhelt rendszer, a szociális szakma iránt felmerülő megnövekvő igény, ez utóbbi elsősorban a szakellátásban (fogyatékkal élők speciális gondozása, házi ápolás és segítségnyújtás, kisgyermekek korai fejlesztése) jelentkezik, a piaci alapú szociális szolgáltatások felé mutat – elemzett a szakember, akitől megtudtuk azt is, a rendszer finanszírozásához az uniós pályázatok sokat tettek hozzá az elmúlt években.

Az egyhetes kurzus alatt a hallgatók projektötleteiből akár egy brüsszeli pályázat is megszülethet – hangzott el a programon.

KO