Viták a CSOK-os házaknál

Nyíregyháza - A megrendelő készíti és a kivitelezésre szerződött féllel együtt írják alá az építőipari teljesítési igazolást. Ez a dokumentum garantálja, hogy időben és maradéktalanul kifizesse a fővállalkozó vagy projektgazda a munkára szerződött céget. Az építőipari megrendelések mellé csatolt teljesítési igazolás féken tartja a lánctartozásokat.

Folyamatos kontroll

– Az ágazatban több szabályt is hoztak, amely nyomon követhetővé teszi a beruházások „életútját” – fogalmazott Máté Miklós, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) vezetője Nyíregyházán a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában tartott előadásán. – Korábban súlyos gondot okoztak a körbetartozások: öt évvel ezelőtt 400 milliárd forintos tartozást számolt össze az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetsége. „Jól menő sportág volt” a bankgaranciák rosszhiszemű lehívása is. A tartozások a felére, majdnem a harmadára csökkentek, a vállalkozók 90 százaléka bízik abban, hogy időben megkapja pénzét – mondta el lapunknak a szakértő.

– Nagy előrelépés az is, hogy – a TSZSZ törvény alapján – szervezetünk szakvéleményére alapozott pereket az új polgári perrendtartásról szóló törvény soron kívül kezeli, tehát nincs arra példa, hogy egy építőipari ügyet elhúzzanak 5-6 évig a bíróságon, mialatt az érintett cég csődbe megy vagy felszámolják. Általában a felpereseknek sincs türelmük végigvárni ezt az időt.

A minőségre panaszkodnak

Az ágazatban nem gondolnák, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a lánctartozások ismét elvennék a vállalkozói kedvet, noha most is találkoznak reklamációkkal az érdekvédelmi szervezetnél. A mai építőipari helyzetben a minőségi problémák miatt kérik több esetben a szakértők állásfoglalását. A beruházók úgy érzik, hogy nem kapnak elsőosztályú munkát pénzükért.

– A CSOK-os lakásépítések megnövelték a kisvállalkozók és a magánszemélyek közötti megbízások számát. Azzal természetesen semmi probléma sincs, hogy építkeznek az emberek, ám rengeteg konfliktust el lehetne kerülni egy kellően előkészített szerződéssel és egy előzetes munkamegbeszéléssel. Ezek rendszerint elmaradnak a szerződő felek között.

– Az építési tervek elkészülnek időben, mert ez előírás. A kivitelezésnek van műszaki ellen­őre, tudniillik már ez is kötelező, majd elindul a beruházás. Az építési naplót írják rendesen, ám nincs felelős műszaki kivitelezője az építkezésnek, s ezen bukik a garantált minőségi munka. Tény, hogy szakemberhiány van az építőiparban, és az is nyilvánvaló, hogy a meglévő szakembereket lekötik az állami beruházásoknál; sajnos a kisebbeknél híján van a szakértelem – tárta fel a problémát Máté Miklós. Az elszámolási viták többsége abból adódik, hogy bár megállapodnak az árban, de nem rögzítik milyen építőanyagot, mennyiért szereznek be, az árak végül nem egyeznek a tervezettel. Építőanyagból is hiány van, előre kalkulálni nehéz, és ebben az esetben megmondani: kinek van igaza?

KO