„A világ minden asszonyának a történetét meséljük el”

Miskolc - Örökre szóló élmények ígérete a legfontosabb művészeti fesztiválon – Bartók Plusz Miskolcon június 8-tól 17-ig.

Vlad Troickij megállt az Avasi kilátó alatt, és kimondta, amit gondolt: fölösleges tovább keresni. A ligetes hegytető egyszerre része Miskolcnak és a természetnek – tökéletes helyszín a születőben lévő különleges előadáshoz. A pillanatot Kesselyák Gergely, a Bartók Plusz operafesztivál művészeti igazgatója idézte fel – az Ezrek operája rendezésére a felkavaró előadásairól Magyarországon is jól ismert nemzetközi sztárrendezőt hívták meg – és ha csak annyi történne is, hogy a város fölötti magaslaton bemutatják Mozart Don Giovanni című operáját egy csillagfényes nyári estén, olyan színházcsináló elgondolásai alapján, akire odafigyel a világ, már az az örökre szóló élmény ígéretét hordozná.

A világ legjobb rockere

De most ráadásul olyasmi is történik a művel, ami eddig soha: rockzenei átirat készül belőle, amit RockGiovanni címmel visz színre a Bartók Plusz Operafesztivál. Ez nem szentségtörés: a kísérlet vállalhatósága egyszerre fakad Mozart személyiségéből, és zenéje lényegéből, derül ki az előadás karmestere, Kesselyák Gergely szavaiból, aki szerint az előadás fényt deríthet arra, hogy a világ legjobb rockere Wolfgang Amadeus Mozart volt.

– Úgy gondolom, ha Mozart élne, nemhogy haragudna ezért, hanem ő lenne az első, aki az efféle kísérletezésekbe belemenne, és ki akarná próbálni, hogy a modern hangszerek mit tudnak. Az ő zenéje egyébként tökéletesen alkalmas a rockosításra – mondja. Szüts Apor, a fiatal és tehetséges zeneszerző nem gépies átiratot készít, hanem áthangszereli az operát, dramaturgiai elgondolások mentén. Használ elektronikus effekteket, a mozarti zenekar pedig nagy szimfonikus zenekarrá egészül ki, csatlakozik hozzájuk egy rock-csapat.

Világszínvonalú produkciónak várják a 3 Bartók című estet, amely a korábbi nagy sikerű Bartók maraton nyomán haladva egyszerre kínálja az operafesztivál névadójának színpadi műveit. A rendező Michał Znaniecki, az operavilág befutott rendezője. Itt a magyarázat a minőséggel kapcsolatban már jelzett várakozásra:

– Znaniecki lengyel rendezőként valamit nagyon megérez belőlünk, magyarokból, úgyhogy minden esély megvan arra, hogy Bartók Béla műveiből is egészen különleges, világszínvonalú produkciót készít – árulja el Kesselyák Gergely.

Nyitott szívvel dolgozni

Michał Znaniecki is megszólalt már ezzel a munkájával kapcsolatban. Nagyon sűrű és érzelemmel teli alkotások ezek, mondta a zenéről: sokkal inkább a belső emberi érzelemvilágról mesélnek, mint a realisztikus cselekményről. Igaz, hogy a zene népi ihletésű, de mégis egyetemes, emberi és mély. „Mindenkit megérintenek a világon” – foglalta össze.

– Freud- és Jung-tanulmányokat követve az opera bármely pillanatában rengeteg hivatkozást találok a vágyainkra, a komplexusainkra, a másokkal való kapcsolatainkra. Mindent elmond a zene a színeivel, árnyalataival. Elképesztő! Olyan, mint nyitott szívvel dolgozni. A fából faragott királyfi és a Mandarin ugyanilyen lélekelemzést használ. Össze lehet őket kapcsolni, ezzel pedig el lehet mondani Kékszakállú Juditjának a történetét. A fiatal Juditét, az érett és a tapasztalt asszonyét. A világ minden asszonyának a történetét meséljük el – ezek az ő szavai, és belátható, ez a fajta zenei univerzalizmus-értelmezés tényleg nem mindennapi, lényegében végtelen azonosulási lehetőséget kínál a közönség számára Bartók Béla zenéjének élvezetéhez és értő befogadásához.

Csapdába szorult életek

És hogy meddig lehet eljutni a Bartók Béla munkásságából merített inspirációk alapján, erre példaként a Kékszakállú című film hazai ősbemutatóját ajánlja a Bartók Plusz Operafesztivál programja. Az argentin Gastón Solnicki alkotása a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének díjazottja volt a 2016-os Velencei Filmfesztiválon. Érdemes idéznünk a filmrendező mondatait: „Bartók operájának hatása alá kerülve egy hasonlóan folklorisztikus átváltozás lencséjén keresztül kezdtem magam előtt látni a mai tizenévesek életét, akik szinte ugyanúgy vakációztak, mint én, fiatal koromban: nyarak a parton a tompító hőségben, miközben ott lappang bennük a lassan pusztító zűrzavar. Rabul ejtett a Kékszakállú ikonikus architektúrájának a lényege: a csapdába szorult életek. Érezhető volt az idő körkörössége, a gesztusok ismétlődése és a történelemnek az a balzsamos természete, hogy ismétli önmagát. Létrejött a saját operai álmom, az ellentétes elemek rejtélyes, nyugtalanító egyesülése, amely úgy bomlik ki, akár egy fúga” – mondja a rendező, Gastón Solnicki.

Tegyük hozzá: Bartók Béla operája mindig időszerű és korszerű, újabb bemutatói a komolyzene barátainak mindig igazi ünnepet jelentenek, de az idén ráadásul még azért is van miért ünnepelni, mert száz éve volt A kékszakállú herceg vára első bemutatója.

További információ a Bartók Plusz Operafesztivál rendezvényeiről és a jegyekről: www.operafesztival.hu

- BA -

Ajánló

3 Bartók – Bartók Béla: A fából faragott királyfi; A csodálatos mandarin; A kékszakállú herceg vára

Miskolci Nemzeti Színház, Nyári színház, 2018. június 8-a és 10-e, 21 óra

Gastón Solnicki: Kékszakállú – magyarországi filmbemutató

Miskolci Nemzeti Színház, Nagyszínház 2018. június 10-e, 18 óra

Marco Taralli: A rivális (La Rivale)

Miskolci Nemzeti Színház, Nyári színház, 2018. június 12-e, 21 óra

Szergej Prokofjev: A három narancs szerelmese

Miskolci Nemzeti Színház, Nagyszínház, 2018. június 13-a, 19 óra

Ezrek operája: W. A. Mozart-Szüts Apor: RockGiovanni

Avasi kilátó, Miskolc, 2018. június 15-e és 16-a, 21 óra

Opera a négyzeten: opera az operáról

Mérföldkő volt az operairodalomban Szergej Prokofjev A három narancs szerelmese című műve – megszületésével a groteszk jelent meg az operai műfajban. Ezt a Magyarországon ritkán látható operát a zágrábi Horvát Nemzeti Színház vendégjátékában kínálja az idei fesztivál.

Kifejezetten vígoperának írta Marco Taralli zeneszerző A rivális című alkotást: az operát, amelyik az operáról szól.

– Számomra az operaírás azt jelenti, hogy saját korom tapasztalataival ötvözve követem a lírai hagyományt, amely Olaszországban mindig élő és eleven volt. Azt a nyelvezetet használom, amely ma is olyan rendkívüli kifejezőerőt hordoz, ami képes akár egymástól nagyon távoli generációkat is összekötni – ez a szerző hitvallása. Az „opera a négyzeten” megjelöléssel is illetett vígoperát az olasz Teatro Coccia di Novara hozza el Miskolcra.