A nyelvtudás nyitott ablak a világra

Nyíregyháza - A nyelvtanulás három kulcsszava: kitartás, szorgalom és reális célok. A közoktatásban akár már hat, de 8–10 éves kortól biztosan elkezdik az alapokat lerakni, egészen a középiskola végéig. Miért nem jutnak hát el sikeres nyelvvizsgáig a fiatalok? Nem érdekli őket a tanult nyelv, nincs céljuk vele, vagy nem tanulnak folyamatosan?

Elemzések, szakmai vélemények csaptak össze a sajtó hasábjain azután, hogy kikerültek az Oktatási Hivatal adatai a 91 ezer bennragadt diplomáról. Hiába a sikeres záróvizsga, ha középfokú nyelvvizsga hiányában nem veheti kezébe diplomáját a végzős. Pár napja megkérdeztük a nyíregyházi felsőoktatási intézményeket, milyen segítséget adnak a „diplomamentéshez”, megtudtuk azt is, hogy a nappali tagozatos hallgatók kapnak idegen nyelvi képzést. Felmerül a kérdés: vajon miért nem sikerül a fiataloknak megtanulniuk az egyetem végéig egy idegen nyelvet?

Kitartó tanulás, reális célok

Viraszkó Szilvia 36 éve van a pályán, angol-orosz szakos tanár. A Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban tanít. A tanárnő széles spektrumát látja, s több évtizedes nyelvtanári tapasztalattal a háta mögött ismeri jellemzőit, hibáit és lehetőségeit a hazai idegen­nyelv-oktatásnak. Szerinte a hangsúly mindinkább a nyelvtanulásra, annak módszereire, és a diákok motiváltságára tevődik át.

Egy igen szemléletes és humoros, de annál inkább tanulságos hasonlattal élt:

– Imádom a focit, de nem tudok focizni. Ha valaki felajánlaná nekem, hogy elhoz számomra egy világklasszis focistát, aki megtanít, én meg csak ülnék egy kényelmes fotelban, meg sem mozdulnék, csak nézném, mit csinál… Nos, hát ezért nem tudunk labdába rúgni a nyugat-európai és skandináv országokkal szemben, ahol 2-3 idegen nyelvet ismernek, míg a magyarok csupán 37 százaléka tud megszólalni valamilyen idegen nyelven, ami természetesen nem jelenti azt, hogy le tudnák tenni a középfokút.

– A nyelvtanulás három kulcsszava: a kitartás, a szorgalom és a reális célok. A közoktatásban 6-7, de 9-10 éves kortól biztosan elkezdik az alapokat lerakni, egészen a középiskola végéig. Jogos a kérdés: miért nem jutnak el sikeres nyelvvizsgáig a diákok? Nem érdekli őket a tanult nyelv, nincs céljuk vele, vagy nem tanulnak folyamatosan? – kérdezett vissza a nyelvtanár, s a kérdésben benne volt a válasz is. – A legegyszerűbb az oktatási rendszerben keresni a hibát, s feltételezni, hogy nem hatékonyak, elavultak a nyelvoktatási módszereink. (Ezt a magán nyelviskolák gyakran hangoztatják, mert mindegyikük a saját módszerére esküszik.)

Mindeközben szem elől tévesztjük azt, hogy a világhálón bármi egy kattintásnyira van, a nyelvtanuláshoz pedig legfőképp önszorgalomra van szükség – mondta, s folytatta: máris egy igen lényeges kérdés merül fel: miért is tanulunk nyelveket? A nyelvvizsgapapírért, avagy szeretnénk az anyanyelvünkön kívül beszélni legalább még egy nyelven.

Olvasni, írni, beszélni

– A gimnáziumokban (kivétel a tagozatos) heti 3-3 órában két idegennyelv a kötelező. Ez az óraszám nagyon kevés, fakultatív tantárgyak között, ha felveszik az egyik nyelvet, az plusz 2 órát jelent, így a középiskola végére elérik a nyelvvizsgához szükséges szintet. Ésszerű az általános iskolában tanult nyelvet továbbvinni. – A szakgimnáziumokban egy idegen nyelvet tanulnak, koncentráltabb lehet a figyelem a választott (kedvenc) nyelvre – mondta el a tanárnő, s hozzátette: irreális célokat ne kergessen senki, szeptembertől májusig nem lehet megtanulni egy nyelvet. A rapid tanfolyamok nem kezdőknek valók, ismeretfrissítésre jók.

– A 21. századi digitalizáció a feje tetejére állította a világot, benne az oktatás-nevelést. A nyelvtanítás javát szolgálják a digitális tananyagok, nyelvkönyvek, újságok, videók. Ingyenesen hozzá lehet férni a komplex nyelvvizsgára felkészítő anyagokhoz, számos nyelvtanulásra szolgáló weboldal, mobilalkalmazás van, be lehet kapcsolódni, s hálózatban együtt tanulni csoportokkal, chatelni. Ma már mindenkinek akad külföldi ismerőse, kapcsolata.

– El szoktam mondani a tanítványaimnak, hogy ne nézzenek szinkronizált filmeket, a videókon állítsák be az idegen nyelvű feliratot, így egyszerre látják, hallják, s könnyebben felfogják, megértik a szöveget. Külföldön amiatt is erősebb a nyelvtudás, mert eredeti nyelven nézik a filmeket – mondta el a szaktanár, aki szerint nem kell világutazónak lenni a nyelvgyakorláshoz, az internet tálcán kínálja a lehetőségeket, viszont napi 15-20 percet fel kell áldoznia a diáknak szabadidejéből.

– A cserediákprogramokat használja ki, aki teheti, sokat tanulhatnak belőle. Anyanyelvi lektorokkal az iskolákban, nálunk élő külföldiekkel nyelvi klubokban lehet beszélgetni.

A sikertelenség oka

– Már korántsem igaz, hogy a nyelvtani teszteken buknak el a fiatalok! A nyelvvizsgatípusok hasonlóan épülnek fel, az írásbeli és a fordítás nem olyan fajsúlyos, mint korábban volt.

Íráskészségből, beszédértésből, a kommunikációs és beszédkészségből teljesítenek gyengén a fiatalok. Miért?

– A vizsgatémákról szóban, magyarul is nehezen fogalmazzák meg gondolataikat. A szóbeli kifejezőkészséghez olvasottság, tájékozottság és kreativitás szükséges.

– Az egyik legnehezebb feladat a képleírás, amely kognitív érettség, fogalomelvonatkoztatási képesség nélkül nem megy, ezért sem biztos, hogy jó gondolat egy 7-8. osztályosnak középfokúzni. Akármennyire jó tanuló, szóbelin mégiscsak egy felnőtt vizsgáztatóval ül szemben és beszélget, ugye kaphat olyan kérdést, amihez nincs elég „élettapasztalata”? – kérdezett vissza ismét a tanárnő, aki szerint a nyelvérzék egy fejleszthető képesség, s nem akadály a nyelvtanulásban.

A túlzottan sok idő a virtuális térben szinte észrevétlenül beszűkíti a fiatalok látókörét, elszigeteli és megfosztja őket a személyiségüket fejlesztő személyes kommunikációtól és élményektől.

- Kanalas Ottilia -

[related-post post_id="3895344"]