Helyi közélet

2018.06.08. 16:27

Visszakapják a végső nyughelyüket

Tiszavasvári - Megújul a Dessewffy család kriptája Tiszavasváriban, újratemetik a családtagokat.

Tiszavasvári - Megújul a Dessewffy család kriptája Tiszavasváriban, újratemetik a családtagokat.

Nemcsak a Tiszavasváriban élőket, de a megye minden jóérzésű lakóját megdöbbentette a hír, hogy 2015 februárjában vandál kezek feldúlták a város római katolikus temetőjében található Dessewffy-kriptát, széttörték a koporsókat, szétszórták a csontokat, amelyekből még el is égettek néhányat.

Beazonosítani a csontokat

A lelkes lokálpatriotáknak és hagyományőrzőknek köszönhetően hamarosan megújul a kripta, s a tervek szerint újratemetik a korábban a kriptában nyugvó családtagokat.

Három éve fáradhatatlanul dolgozik a felújítási munkálatok és az ünnepélyes újratemetés megvalósítása érdekében Munkácsi Mihály, Tiszavasvári alpolgármestere.

– A kripta feldúlása hosszú évtizedekre nyúlik vissza, a 2015-ös betörés az utolsó csepp volt a pohárban. Sajnos, a tettesek azóta sem lettek meg, nekünk azonban erkölcsi kötelességünk, hogy a Dessewffy család tagjai továbbra is abban a kriptában aludják örök álmukat – mondta el érdeklődésünkre Munkácsi Mihály.

– A helyreállítás első lépéseként a kriptából mindent el kellett szállítani, illetve a csontokat exhumálni és azonosítani kellett. A munkálatokban részt vett többek között két antropológus, dr. Szathmáry László és dr. János István, valamint Komiszár Dénes, a Dessewffy család kutatója. A helytörténész az antropológusok rendelkezésére bocsátotta a családtagok portréit, ezzel is megkönnyítve a maradványok azonosítását. A kriptában hét fülkében nyolc családtagot temettek el, az egyik kislány koporsóját az édesanyja lábához tették. A helyreállítás munkálatait nehezítette, hogy a temető a római katolikus egyház tulajdonában van, s az egyház nem tudta anyagilag segíteni a beruházást.

– A kripta történetében fordulópontot jelentett 2015 őszén, hogy a Nemzeti Örökség Intézet védetté, a nemzeti sírkert részévé minősítette a családi nyugvóhelyet, így aztán az intézetnek sikerült 20 millió forint állami forrást is szereznie a felújításhoz. A munkálatokat a közelmúltban el is kezdte a közbeszerzési pályázaton nyertes cég; egy helyi vállalkozó, Kiss Imre műköves részletesen kidolgozott tanulmánya alapján.

A beruházás során a kripta külseje és belseje is megújul. Új tetőt kap az épület, míg a mögötte lévő, a fülkéket tartalmazó sírhalmot megtisztították a növényzettől a szakemberek. A lejáratot bevakolták, de magát a temetkezési helyet szép fehérre lemeszelik, hogy a fal lélegezhessen. A bejárati ajtó feletti családi címert is felújítják, illetve átszínezik.

– A kripta körül további olyan tizenegy síremlék található, amelyek szintén a Dessewffy családhoz kötődnek. Ezeket is szeretnék felújíttatni a beruházás során. E síremlékek közül öt öntött vasból készült, országos szinten is egyedülálló ritkaságnak számítanak, de még Európában sem igen találni hozzájuk hasonlókat. A felújításukat nehezíti, hogy nem könnyű napjainkban fémrestaurátort találni. Munkácsi Mihály a felújítási munkálatok során a Nemzeti Örökség Intézete munkatársával, Kismarty-Lechner Csabával tartja a kapcsolatot, aki megígérte, hogy segítenek fémrestaurátort találni.

Szerződést szeretnének

– A kripta felújítási munkálatai július közepére, végére fejeződnek be, az újratemetést és a kripta ünnepélyes felszentelését szeptemberre tervezzük. Erre a szertartásra a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspökét, Palánki Ferencet szeretném felkérni, de még nem sikerült találkoznom vele, így nem tudtam még egyeztetni ezt az eseményt – folytatta Tiszavasvári alpolgármestere.

– Ugyanakkor arról is szeretnék majd tárgyalni a püspök atyával, hogy a római katolikus egyház kössön együttműködési szerződést Tiszavasvári várossal. Ennek az lenne a lényege, hogy az önkormányzat vállalná az egyház tulajdonában lévő kripta felügyeletét, állagmegóvását.

Csak hat személyt sikerült beazonosítani

Az Antropológiai közleményekben is ­megjelentette a tiszavasvári Dessewffy­kriptában talált csontmaradványok azonosításáról szóló tanulmányát a két antropológus, dr. János István és dr. Szathmáry László.

Most a tanulmány összefoglalását adjuk közre: „A bűdszentmihályi (ma Tiszavasvári) Dessewffy-kripta exhumálására legutóbbi (2015) feldúlása adta a szomorú apropót. Az exhumálás a Vasvári Pál ­Múzeumvezetésével a helyi civilek és a katolikus egyház összefogásával valósulhatott meg. A tervek szerint a kriptát felújítják és a halottakat ünnepélyes keretek között ­temetik vissza. Az antropológiai elemzés során a kriptában eredetileg nyugvó nyolc személy közül csupán hatnak tudtuk megvizsgálni és azonosítani a csontmaradványait, klasszikus antropológiai módszerekkel. Ezek közül is mindössze csak négy (két férfi és két nő) koponyája állt rendelkezésünkre.

A koponyákat az ismert elhalálozási életkorok és a korabeli ábrázolások segítségével azonosítottuk. Egy koponya összetartozását állapítottuk meg egy csaknem teljes végtagvázzal (gróf Dessewffy József). A másik férfi koponya gróf Dessewffy Emilé lehetett. A két női koponya pedig gróf Sztáray Eleonórához (Dessewffy József felesége) és Dessewffy Virginiához (az előbbiek gyermeke) tartozhatott legnagyobb valószínűséggel.

A koponya nélküli, nagy dimenziójú férfi végtagváza minden bizonnyal az ábrázolások szerint is magasabb termetű gróf Dessewffy Aurélé. A 4 éves korában elhunyt gróf Dessewffy Valéria csontjaiból csak a jobb oldali femur és a mandibula töredéke került elő. Báró Wenckheim Paulinához valószínűleg egyik csontvázlelet sem tartozik és nem kerültek elő a 11 éves korában elhunyt gróf Dessewffy Szerafina maradványai sem.”

Erkölcsi kötelességünk

Három éve szinte minden reggel a kripta felújításával és az újratemetés gondolatával ébred, este pedig fekszik Munkácsi Mihály.

Vajon honnan ez a mindig megújuló energia, honnan ez a belső késztetés?

– A közigazgatásilag Tiszavasvárihoz tartozó Józsefházán születtem és éltem sokáig, így a város szülöttének tartom magam. Józsefháza egyébként az egyik családtagról, Dessewffy Józsefről kapta a nevét, ráadásul az egyik nagyapám dolgozott is az egykori Dessewffy-birtokon. Vallom, aki nem tudja, honnan jött, az nem tudja, hová tart. Erkölcsi kötelességünk a múlt értékeinek megőrzése, hiszen a Dessewffy család is fontos fejezete volt Magyarország történelmének – válaszolta az alpolgármester.

MML

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában