A nyár derekán szerelmes őzek lepik el az utakat

Szabolcs-Szatmár-Bereg - Párzási időszakban nem csak a vadveszélyt jelző táblák utáni szakaszokon kell őzek felbukkanására számítanunk.

Egy hűséges olvasónk nap mint nap járja Szabolcs-Szatmár-Bereg útjait. Nagy József két őzet is elgázolt az elmúlt évben, de – mint mesélte – a szintén folyamatosan úton lévő kollégái sem szerencsésebbek.

A szembejövőnek csapódott

– Egyikük kocsijának Nyírtura határában ugrott neki egy őz oldalról. Az alacsony sebességnek köszönhetően ekkor csak egy indexbúra bánta az esetet, egy másik munkatársam és egy másik állat sokkal rosszabbul jártak Gyulaházánál: a nagy sebesség miatt azonnal elpusztult a vemhes üsző, s az anyagi kár is jelentős volt. Volt, aki Baktalórántháza és Nyírkércs között járt pórul, de a legszörnyűbb esetnek a 41-es úton, Pusztadobosnál voltam szemtanúja: az elgázolt állat a szembejövő autónak csapódott – említett néhány vadgázolást az elmúlt egy–két évből.

– Én sem úsztam meg: először Székely és Ramocsaháza között, az út menti, magasra nőtt aljnövényzetből ugrott ki az állat, amely az ütközés után saját lábán távozott. A kárt saját zsebből kellett kifizetnem. A második alkalommal, a Nyírmada és Levelek közötti úton történt esetnél anyagilag jobban jártam, az őz viszont rosszabbul. Mindkét eset a vadveszélyre figyelmeztető tábla közvetlen közelében történt – mesélte Nagy József, aki azóta a veszélyes szakaszokon nem hajt gyorsabban hetvennél, hiszen így elkerülheti a bajt, s ha nem is tud idejében megállni, a kár lényegesen kisebb lesz.

– A múlt héten három őzbak ugrott elém, a mérsékelt sebességnek köszöntetően ők is, én is épségben folytattuk utunkat – tette hozzá olvasónk.

Veszélyes üzem

Gyakran vannak vadbalesetek megyénkben a 41-es számú főúton, a vásárosnaményi Tisza-híd és a magyar–ukrán országhatár közötti szakaszon. A közút érinti a vásárosnaményi székhelyű Beregi Tisza Vadásztársaság területét is, így gyakran találkozik az ezzel kapcsolatos problémákkal Szabó József, a vadásztársaság elnöke.

– Veszélyes üzem az autóvezetés, de veszélyes üzem a vadgazdálkodás is, ezért kölcsönös a felelősség. A vadásztársaságunk álláspontja, hogy éppen ezért viselje mindenki a saját kárát. Vadbaleset miatt sosem pereskedtünk, s bennünket sem perelt még be senki – magyarázta a civil szervezet vezetője.

– Hogy egy autóban mennyi kár keletkezik, függ attól, milyen gyorsan ment az autó és mekkora állattal ütközött. Ugyanakkor gyakran előfordul, hogy egy trófeás vadállat elpusztulásával nagyobb anyagi veszteség éri a vadásztársaságot, mint amennyi kár keletkezett a gépjárműben. Egyébként a napokban is volt egy vadbaleset a területünkön, őzbakot gázolt el egy személygépkocsi. Az őzbak 400 grammos trófeája jóval többet ért, mint az autóban keletkezett kár, vagyis a sofőr jobban jár, ha nem pereskedik, a vadásztársaságunk pedig ilyenkor „lenyeli” a veszteséget. Ütöttek már el ezen az útszakaszon vaddisznót, dámszarvast és gímszarvasbikát is. Folyamatosan ügyelünk arra, hogy a vadveszélyt jelző kidöntött táblákat felállítsuk, az ellopottakat pedig pótoljuk mindnyájunk érdekében.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint évente több mint 5200 vadelütés történik a magyarországi utakon.

Nagyon lassan

– Ha valaki vaddal ütközik, az közlekedési balesetnek számít. Azaz mindenképpen ki kell hívni a rendőrséget, illetve értesíteni kell a helyileg illetékes vadásztársaságot. Fontos tudni, hogy a vadállomány az állam, illetve a vadásztársaság tulajdona, annak eltulajdonítása lopásnak minősül – jegyezte meg Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője.

– A vadveszélyes területeken, az utak mentén az illetékes vadásztársaságok vadveszélyre figyelmeztető táblákat helyeznek ki, ezzel hívják fel a gépjárművezetők figyelmét arra, hogy az adott területen az átlagosnál jóval nagyobb a valószínűsége a vadak felbukkanásának. A vadveszélyre figyelmeztető tábla annyit jelent: a gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a gépjármű sebességét, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést.

– Ez este, egy kivilágítatlan, erdei és a vadak által sűrűn látogatott területen akár igen lassú, 20 km/órás sebességet is jelenthet. A vadütközéssel kapcsolatos károk megtérítésére a Polgári Törvénykönyv „veszélyes üzemek találkozásával” kapcsolatos része az irányadó. A veszélyes üzemek találkozása esetén, amikor a baleset részvevői (a gépjármű vezetője, illetve a vad mozgásáért felelős illetékes vadásztársaság) minden tőlük megkövetelhetőt megtesznek a baleset elkerüléséért, egyikük sem vonható felelősségre, ez esetben mindkét fél saját maga viseli a balesetben sérült javakban keletkezett károkat: a vadásztársaság a vadállományban esett kárt, a gépjármű vezetője pedig a gépjárműben okozott kárt.

Kiegészítő biztosítás

– Vadütközés esetén a gépjárműben esett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a gépjármű rendelkezett casco-biztosítással. Emellett az utóbbi években egyre több biztosítónál elérhető a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás mellé, kiegészítő biztosításként köthető, úgynevezett vadkár-kiegészítő biztosítás is, amely megoldást jelent az ilyen esetekben.

KM

Gyakran elmenekül a vad

– Vadbaleset esetén a rend­őrség értesíti a vadásztársaság hivatásos vadászát, s felveszik a jegyzőkönyvet. A hivatásos vadász átveszi az elpusztult vad tetemét, ha egyáltalán megtalálják, több esetben ugyanis a megsérült állat elmenekül. Ha fogyasztásra alkalmatlan az elpusztult állat, akkor a tetemét megsemmisítjük, ha csak kisebb sérülések következtében pusztult el, akkor leadjuk a vadfeldolgozónak. A hús árát kifizetik nekünk, de a visszakapott trófeáért már nem fizet senki sem, pedig az a vad legnagyobb értéke – magyarázta Szabó József.