Megmentőjével teázott Csocsesz, a csodacsóka

Nyíregyháza - Természetvédelmi szempontból felbecsülhetetlen a nyírszőlősi madármentő munkája.

A hazánkban előforduló madárfajok túlnyomó többsége védett, ezért bár nem közismert, nem is meglepő a tény, hogy a tollasoknak saját mentőszolgálatuk van. A madármentők szirénás autó és egyenruha nélkül végzik a munkájukat, amiért fizetést ugyan nem kapnak, ám természetvédelmi szempontból felbecsülhetetlen a tevékenységük. Aki Nyíregyházán és környékén beteg vagy sérült madarat talál, s a megmentéséhez segítséget keres, jó eséllyel Nagygyőry Annát találja a vonal másik végén.

Meghatározó élmény

– Rengeteget kirándultunk a szüleimmel, és sok időt töltöttem a nagyszüleim buji kertjében is. Meghatározó élmény volt, amikor ötéves koromban a nagyapám felkeltett az éjszaka közepén, hogy megnézhessem, hogyan bújnak elő a tojásból a kiskacsák – idézte fel érdeklődésünkre Anna, honnan ered nála a természet szeretete és tisztelete. – Eleinte a kutyák viselkedése érdekelt behatóbban, ezért is jelentkeztem a gimnázium után biológia szakra. Egy terepgyakorlaton jártam először a Hortobágyi Madárkórházban, s első látásra ámulatba ejtett, ahogyan a természetben megélni nem képes madarakat szeretik és gondozzák. Láttam egy gyógyult egerészölyv visszaengedését a természetbe, és amikor a kezemből repült el két, madárkórházban felnevelt kisfecske, végleg eldöntöttem, hogy részt veszek a munkában. Az sem volt mellékes, hogy barátokra is leltem az intézményben – emlékezett vissza az ötéves pályafutása elejére a nyírszőlősi madarász, akit naponta négy-öt alkalommal hívnak, ugyanis részese egy országos hálózatnak, amelyben megyékre lebontva kereshetők a madármentők.

Több, mint madármentés

– Részt vettem a madárkórház tanfolyamán, ahol elmagyarázták, hogyan rögzítsünk egy törött szárnyat, mi a legfontosabb teendő áramütés, mérgezés után, mivel etessük a különféle fajokat. Először fecskefiókákat mentettem „élesben” Nyíregyháza belvárosában. Reggel héttől este hétig óránként kellett etetni őket, ezért még a Balatonhoz is elvittük őket. Nagyarba egy erdei fülesbagolyhoz hívtak, ami azért emlékezetes, mert a tizenegy éves hazai korrekorderhez volt szerencsém.

– A kedvenceim a ragadozó madarak – róluk írtam a szakdolgozatomat – és intelligenciájuk, kíváncsiságuk miatt a varjúfélék. Utóbbiak közé tartozott Csocsesz is, a csodacsóka, ő a Nyíregyházi Egyetem közelében repült ablaknak. Már az elején nyilvánvaló volt, hogy ez több, mint madármentés: jól fogadta az emberi közelséget, s olyan kapcsolat alakult ki közöttünk, hogy végül már a társának tekintett. A Hortobágyi Madárkórházban kiderült, hogy a sérülése miatt az egyik szárnya sosem lesz tökéletes, ráadásul az egyik szeme is hiányzott, ezért a kórház vezetőjével elindítottuk az örökbefogadási folyamatot. Sokan hívnak fel azzal, hogy szeretnék otthon megoldani madarak felnevelését, gyógyítását, azonban ez a védett fajoknál szigorú szabályozás alá esik, ráadásul szakértelmet is kíván. Csocsesz azután szabadon élt a szobámban; ha rosszat tett, tudta, hogy bezárom, ezért a ketrectől legtávolabbi pontra húzódott. A udvarra a vállamon ülve jött ki, esténként pedig együtt teáztunk.

Amíg csak teheti

Nagygyőry Anna a Magyar Madártani Egyesület nyíregyházi monitoringközpontjában végezte a szakmai gyakorlatát, azóta önkéntesként is segíti a munkájukat. Szeretné a következő generációnak is átadni, miért fontos az élővilág sokszínűségének megőrzése, a természetvédelemben képzeli el a jövőjét. Egy biztos: a madármentést folytatja, amíg csak teheti.

- Hoványi Péter -

Fogságban is szaporodhat

– Jó kapcsolatot ápolunk a Katasztrófavédelemmel: az elmúlt hetekben egy kisgólya mentéséhez kérték a segítségem a Kertvárosban. A fióka lábára bálakötöző madzag tekeredett, azon lógott egy villanyoszlopon, a másik lába hiányzott, a szárnyát pedig áramütés érte. Édesapám segítségével sikerült megmentenünk, bár a természetbe már soha nem lehet visszaengedni.

– A madárkórházban fájdalommentes élet vár rá, szaporodhat, az utódai pedig szabadon élhetnek – válaszolta Anna arra a kérdésre, miért igyekeznek életben tartani a félholt madarakat is. Hozzátette: fontosnak tartja a környezeti nevelést, ezért a bámészkodó gyerekeknek örömmel mesélt a gólyákról és a rájuk leselkedő veszélyekről.