Ezrek kapaszkodtak a Szűz Anyába

Máriapócs - Anyagországi és határainkon túl élő magyarok zarándokoltak vasárnap Máriapócsra.

Ezrek zarándokoltak Máriapócsra vasárnap – a Nagyboldogasszony-napi búcsú a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, Szűz Mária mennybevételének napja. Több mint 1200 zarándok gyalogosan érkezett a nemzeti kegyhelyre – köztük a Felvidékről indult ifjúsági gyalogos zarándoklat fiataljai, akik előző este imával, nagy alkonyati istentisztelettel, virrasztással készültek a másnapi búcsúra. A csoportosan érkezők buszokkal jöttek az ország minden részéről, és a határon túli területekről is sokan igyekeztek az istenszülő anyához. A csodálatos barokk bazilika kertje és az előtte elterülő tér családokkal telt meg.

Az ünnepi búcsú üzenete, hogy az anyaországi és a határokon túl élő magyarság egy családba tartozik." Szabó Csaba

Az imától zengő templom körüli terület áhítattal teli és nyugodt volt, a hívő emberek imára kulcsolt kézzel énekeltek együtt, többen bent a templomban gyújtottak gyertyát, megcsókolták a kegyképet, és imára borultak a Szent Anya előtt.

Lehetőség az elmélyülésre

– Életük legboldogabb perceit és óráit élik meg, akik a családjukkal, barátaikkal együtt zarándokolnak, s az út végén megpihenve, a magasba emelő templomtornyok előtt imádkozhatnak – így beszéltek többen is arról, mit élnek át a búcsú alatt és annak elmúltával, amikor is lélekben megerősödve mennek tovább saját útjukon.

– Feledhetetlen öt napon vagyunk túl, hálával a szívünkben veszünk részt a nagybúcsún – mondta Tóth Klára, akit a nyakában lévő színes kendőről könnyen fel lehetett ismerni: az ifjú zarándokokhoz tartozik.

– Több mint 130 kilométernyi utat hagytunk magunk mögött, ami fizikai kihívás és lelki teljesítménytúra volt. A fiataloknak is vannak problémáik, amelyekre a hétköznapokban nehezen találnak megoldást. Az elmúlt egy hét lehetőséget adott az elmélyülésre és arra, hogy saját gondolataink irányt mutassanak a gondok megoldásában. Úgy gondolom, hogy az egész személyiségünk edződött, fejlődött az út során – tette hozzá a miskolci lány.

Szeretet és segítőkészség

– Ez az ünnep egy jelentős esemény, ahol a görögkatolikusok ezernyien összegyűlnek; nagyon jó látni, hogy ilyen sokan vagyunk – pillantott a sétáló, imádkozó és piknikplédeken ücsörgő tömegre Gániczné dr. Szoták Judit –, búcsújáráskor egymás hitét erősítjük. Hamarosan kezdődik az új egyházi év, az iskolai tanév, innen merítünk energiát a következő esztendőhöz – mondta a hölgy.

A szabolcsi embereket valamiféle jó értelemben vett büszkeséggel tölti el, hogy az ország keleti szegletében ezen a kis településen, Máriapócson történt meg a csoda: elkezdett könnyezni a Szűz Anya ikonja. A pócsi Mária-kultusz ma is ugyanazt jelenti, mint évszázadokkal ezelőtt: oltalmat, vigaszt és reményt nyújt az embereknek.

– Minden évben eljövünk, a vallási hagyomány ápolása nagyon fontos számunkra, és hisszük, sőt érezzük, hogy lelkünkben gazdagabban térünk haza – fogalmazta meg érzéseit Varga Zita, akivel a szent liturgia előtti percekben egy árnyékot adó nagy fa alatt beszélgettem. Tőlünk néhány lépésnyire, a fővárosból érkezők egyik csoportjában éppen azokat a híres kegyhelyeket sorolták, ahol évente zarándokok százezrei fordulnak meg, s ahová közülük is ellátogattak már néhányan: Csíksomlyó, Mariazell, Medjugorje, Máriapócs.

– Megálltam a kegyhelyeken Mária szobra mellett, és folytak a könnyeim, hiszek benne, hogy a Szent Anya csodákra képes – mesélte Kígyósiné útitársainak, s hozzáfűzte: – Mindenki a saját terheit cipeli el Máriához, s ahogy régen, úgy most is valamilyen testi betegségtől, lelki megpróbáltatástól szabadulnánk, és segítségért fohászkodunk.

– Nézzen körül – szólított meg a nyugdíjaskorú asszony –, ez a közösség valós szeretettel és segítőkészséggel van egymás iránt, és ezek a tulajdonságok a hit és vallásosság legfőbb erényei.

Szembetűnően sok gyerek

A szent liturgia kezdetét jelezvén megkondultak a harangok és bevonultak az egyházi méltóságok. Az ünnepi alkalmat most is kiemelt médiafigyelem övezte, a liturgiát az országos tv-csatornák közvetítették. Kocsis Fülöp metropolita homíliájában az idei ifjúsági zarándoklat mottójaként választott kérdést tette fel: „Kik az én rokonaim? A kegyhelyhez érkezés pillanatában mindenki számára nyilvánvalóvá vált: egymás rokonai vagyunk, és egy közös családba tartozunk mindannyian, akik eljöttünk égi édesanyánkhoz” – mondta.

Az idei búcsún szembetűnően sok gyerek volt, ezért az érsek-metropolita egy mesével folytatta, amelynek üzenete, s tanulsága az volt: Mária a gondviselés szimbóluma, s imádsággal szeretetébe kapaszkodhatunk, mert minél jobban szeretjük a Szűz Anyát, annál inkább tudunk szeretni másokat is.

- Kanalas Ottilia -

Keresztény értékrend

– Nekem mint leendő papnak jó érzés volt látni, hogy szép számban vannak fiatalok, akik vallásosak, fontos számukra a keresztény értékrend, és érdekli őket az egyház élete. Úti célunkhoz érve a görögkatolikusok emblematikus helyén, itt, Máriapócson felemelő érzés volt látni, hogyan élik meg hitüket – mesélte Szabó Csaba királyhelmeci papnövendék.

– Isten mindenkit úgy ölel át, ahogyan Mária Jézust tartja a kezében. Az ünnepi búcsú üzenete számomra nem más, minthogy az anyaországi és a határokon túl élő magyarság egy családba tartozik, amelyben elengedhetetlen az egymás iránti gondoskodás.