2018.08.29. 07:29

Legénybúcsú lesz ma este a Kossuth téren!

Nyíregyháza - Jön a második ingyenes színházi előadás a Kossuth téren: Mészáros Árpád Zsolt főszereplésével a Legénybúcsú.

A legénybúcsú a férfi baráti társaságok egyik legkedveltebb eseménye, mely a szórakozásról, és az agglegényélet búcsúztatásáról szól, s természetesen a nőkről.

Így van ez a darab szereplői esetében is, akik legénybúcsúra készülnek közkedvelt törzshelyükön. Különböző társadalmi helyzetüknek, és aktuális tevékenységüknek köszönhetően mindannyian mást várnak az estétől. De egyben megegyeznek: nő az kell.

Foci, zene, nők

A mulatságos, pikáns epizódokban bővelkedő történet központjában az agglegényélet és a házasélet közötti különbség, a család, a barátság, az érzelmek és a kapcsolatok fontossága áll, ennek kapcsán pedig számos probléma felvetődik az este során. Hol van a menyasszony? Hogy működik a horgászás házasság után? Miért nincsenek nők a partyn, és miért érkezik rendőr a legénybúcsúra? Felszínre kerülnek a korábbi feszültségek, egyéni- és házassági problémák, családi viszályok is, de mint minden férfitársaságban, a nőkérdésen kívül terítékre kerül például a mai magyar futball és az elektromos zene is. Fülbemászó dallamok, humoros, pikáns dialógusok röpítik el a nézőt Didi bárjába, ahol egy felhőtlen szórakozást nyújtó zenés vígjáték keretében élhetik át ezt a különleges Legénybúcsút, amelyen egy kicsit minden máshogy történik, mint várnánk.

A musical comedy-ben mások mellett Mészáros Árpád Zsoltot, Miller Zoltánt és Barabás Kiss Zoltánt hallhatjuk szerdán héttől a Kossuth téren.

Ilyen a szerelem női szemmel

Amit a múzsák gondoltak vágyról, szenvedélyről, szerelemről.

– Amikor tizenegy évvel ezelőtt megalapítottuk a Mentális Egészségért Tenni Akarók Klubját, a Móricz Zsigmond Színház is az alapítók között volt, és ez nem véletlen: a kultúra ugyanis gyógyít – így vezette fel a Bencs villa első vidoros eseményét dr. Móré E. Csaba, a klub elnöke és úgy fogalmazott: az élet legyen társas játék – amilyen a színház.

Lelövöm, mint egy kutyát

A magyar irodalom bővelkedik érzéki, szenvedélyes, vagy éppen beteljesületlen szerelmekben, de ezeket a kapcsolatokat szinte kizárólag a férfiak, azaz a költők szemszögéből ismerjük. A debreceni Ady Endre Gimnázium drámatagozatos diákjai jóvoltából a Bencs villa hétfői közönsége megérezhetett valamit abból, amit híres költőink múzsái gondoltak szerelemről, vágyról, szenvedélyről. A kávéházi hangulatban szólt a halk zene, a pincér kávét (vagy ha a helyzet úgy kívánta, egy rövidet) hozott, és közben érkeztek a hölgyek. Szépek, merengők, eltérő stílust képviselve, de egy közös vonással: érzékeny lelkű művészt szerettek.

Itt volt Boncza Berta, a 16 éves lány, akit Csinszkaként ismert meg később a világ. Két verset küldött Ady Endrének, és postázta a költő fotóját is (ez utóbbit meg is csókolta: csupán egy autogramot szeretett volna rá kapni). „Imádkoztam a boldogságunkért” – írta, és mint tudjuk, imái eljutottak a címzetthez…

Később érkezett Szendrey Júlia, aki 1847 szeptember 22-én azt írta naplójába: – Én szeretek, s mikor látom, hogy szerelmemmel boldogíthatom férjemet, nem jut eszembe aggódni a jövőn, bizonyosnak hiszem egész életünk boldogságát… – mint tudjuk, nem adatott meg nekik az egész élet boldogsága.

Paprikás lett a hangulat, amikor Kosztolányiné Harmos Ilona Radákovich Máriát fenyegette meg, ekképpen: „Maga szerencsétlen, tájékozatlan lúd, ha én magát még egyszer meglátom az erkélyén szenvelegni, ha maga még egyszer csak egyetlen izenetet, levelet, apróhirdetést vagy csak jelt is ad vagy jelet elfogad az én szerencsétlen, haláltól és öregségtől – sajnos joggal – rettegő, gyönge jellemű uramtól, akkor én magát a nyílt utcán… összeverem, … de az is lehet, hogy lelövöm, mint valami veszett kutyát”.

Menekültem volna én tőled

A kávéház vendége volt Mauks Ilona is, aki 1882 áprilisában ezt írta Mikszáth Kálmánnak: „Nemeslelkűségből kezét nyújtja felém, mert azt hiszi, hogy nekem elégtétellel tartozik. Nem gondol arra, hogy mi lesz akkor, ha a viszontlátásnál kellemetlennek, csúnyának és öregnek talál. Pedig ez nagyon lehetséges. Mint a múltkor is írtam, hét év nagy idő egy nő életében. Visszavonul akkor? Vagy áldozatnak tekinti magát, és ha lehet, örömet keres hírben, dicsőségben, esetleg hatalomban. Talán megélne így is, hiszen a férfiaknak vannak más vágyaik, más ambícióik a szép, békés házaséleten kívül…”

És végül velünk volt Vágó Márta is, aki 1928-ben ezt írta József Attilának: „Menekültem volna én tőled, ha tudtam volna, elkerültelek volna… Te is menekültél volna, ha tudtál volna. Tudtuk mi első perctől fogva, hogy halálra van ítélve a mi szerelmünk, hogy gyöngék vagyunk az egész világgal szemben, ami nem ezt akarja. … te már nem szeretsz engem, már nem lehet ezen segíteni, gyűlölj Attilám, ha ez könnyít rajtad, de hidd el, hogy nagyon, végtelenül szerettelek”.

Kávéházi muzsika, sodró lendület és életöröm

A Canarro magával ragadó zenéje a tradicionális gypsy jazz, más néven a manouche swing stílus köré épül – a fiatal zenészeket szerdán fél hattól hallhatjuk a fesztivál kisszínpadán. Zenéjük szerteágazó, melyre nagy hatással volt a zseniális belga gitáros, Django Reinhartd és a francia, valamint a magyar cigányzene. A francia-belga manouche swing, az argentin tangó, a brazil bossa-nova, a francia sanzon és a békebeli magyar kávéházi muzsika az amerikai jazzre jellemző szabadsággal, sodró lendülettel, életörömmel keveredik, és teszi színessé mai koncertjüket.

Bencs-est: köztünk élnek

A Bencs-estek egyik tematikus sorozata lesz a Köztünk élnek, melyben megyénk beli embereket ismerhetünk meg. Az első rendezvényt ma 17 órakor tartják, a vendég pedig Szabó Dénes, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas karnagy, akit nem csak arról kérdez Kováts Dénes újságíró, hogy miként lett számos rangos elismerést magáénak tudó kórusvezető, de felidézik a Cantemus kóruscsalád történetének fontos állomásait, nem kerülve ki a nehéz és a humoros helyzeteket sem.

A zsidó zene gyöngyszemei

Nógrádi Gergely főkántor ad koncertet szerdán hattól a zsinagógában, közreműködik Teszter Nelli zongoraművész, Pap Judit énekművész és Vadász György énekművész. Nógrádi Gergely a Frankel Leó úti zsinagóga főkántora, A Magyar Kultúra és Művészet Tiszteletbeli Nagykövete, számos magas rangú elismerés tulajdonosa. Másfél órás műsorában magyar és nemzetközi zsidó örökzöldek hangzanak el, a jiddis és ladinó daloktól a zsidó komponisták által szerzett legszebb musical-örökzöldekig.