Megyénket is érintették a szentjobbiak

Nyíregyháza - Egyszerre embert próbáló és lélekemelő vállalkozás a Szentjobbtól Budapestig tartó zarándoklat.

Az idén nyáron is a romániai Szentjobb településről indult (zarándok)útnak a római katolikus egyház szervezésében Kiss Attila, akit ezúttal is lelkes atyafiak kisebb-nagyobb csoportja követ a számos megyénkbeli települést is érintő pihenőállomások között, alkalmanként mintegy 25–30 kilométeren át.

– Egészségügyi okok miatt én sajnos nem tudok részt venni a július végétől augusztus 20-áig tartó zarándoklaton, de örömmel segítettem a szervezésben, és – mint a „mellékelt ábra mutatja” – a sajtóval is én tartom a jó kapcsolatot – mesélte Labancz Péter.

Ingyen készítette a mester

– A keresztet, amely Attila kezében látható, magam csináltattam egy kiváló asztalosmesterrel, aki tudva, milyen központi szerepe lesz munkája gyümölcsének a hosszú úton, s milyen jó ügyet szolgál vele, egy fillért sem fogadott el fizetségként, ellenben Isten áldásával kísért, jó utat és kitartást kívánt Kiss Attilának és a többi zarándoknak – folytatta Péter. – Egyszerre embert próbáló és lélekemelő vállalkozás egy ilyen zarándoklat – árulta el a szervező, aki korábban több ilyen alkalmon is jelen volt. – Lépten-nyomon megnyilvánul az isteni gondviselés és a felénk áradó embertársi, hittestvéri szeretet, törődés, odafigyelés.

Célállomás: Budapest

Szentjobbtól a célállomásig, Budapestig érve festői szépségű vidékeket járnak be, ismernek meg az Úr útján járó „vállalkozók”.

Kiss Attila a napokban lépte át Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határát, s ellátogatott, állomásozott többek között Szabolcsban, Piricsén, Pócspetriben, Nyíregyháza több pontján, így Nyírszőlősön és Sóstóhegyen, majd Gávavencsellő, illetve Rakamaz felé vette az irányt. – Csodálatos ez a megye, a természet szépségei, a kicsiny falvak és a modern nagyvárosok látnivalói egyaránt ámulatba ejtik az embert. Ahol és amikor csak tehetjük, részt veszünk egy-egy misén is, hiszen a szellemi feltöltődés legalább olyan fontos, mint a fizikai! Szentkúton tartunk majd egy hosszabb pihenőt, aztán irány a főváros, augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén már a Bazilikánál találkozhatnak velünk – mesélte a fő­zarándok, Kiss Attila.

PI

Településtörténet: Szentjobb

Szentjobb Nagyváradtól csupán 40 km-re fekszik, a Berettyó folyó jobb partján, Bihar megyében, az erdélyi régióban.

Nevét minden bizonnyal a államalapító, Szent István király jobb kezéről kapta. A török háborúk idején egy apát elhozta Magyarországról az ereklyét, amelyet megannyi legenda övez: az egyik szerint ennek a szentjobbnak köszönhető, hogy a török offenzíva alatt egy város megmenekült.

Az első írásos források, melyek említést tesznek a faluról, a 13. századból származnak. Ezen forrásokban még Beruchyou-ként olvashatunk róla. Az 1200-as évekbeli alapítású monostora később várként funkcionált, ami vegyesen volt török-magyar kézen. Az 1699-es karlócai béke révén le kellett bontani.

Az 1910-es népszámlálási adatok szerint a lakosság nagy része magyar volt.

A település híres embere a szentjobbi főapát, Tempfli József, aki megyéspüspöki titulust is betöltött.