Szent István-rend a nyíregyházi származású demográfusnak

Nyíregyháza - Népességkutatóként húsz–huszonöt éve ugyanazok a problémák foglalkoztatják.

A legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet adta át Demény Pál György demográfusnak Áder János köztársasági elnök a Sándor Palotában hétfőn.

Kutatóintézetet alapított

A kitüntetett Nyíregyházán született 1932-ben. Felnőtt élete a történelmi események változásai következtében 1957-ben alapvető fordulatot vett: hazájától távol, az Amerikai Egyesült Államokban jutott a csúcsra. Demográfusként mindent elért, amit el lehetett. A Princeton Egyetemen doktorált 1961-ben közgazdaság-tudományból, ott lett egyetemi oktató és az ottani híres demográfiai műhely munkatársa, majd a Michigan Egyetemen tanszékvezető professzor. Hawaii-on egyetemi tanszéket szervezett, demográfiai kutatóintézetet alapított. New York-ban a Népesedési Tanács alelnöki posztjára kérték föl. Egy ciklusban az Amerikai Népesedési Társaság elnöke volt (az első, aki nem Amerikában született). 1975-ben nemzetközi demográfiai szakfolyóiratot alapított, amelyet közel négy évtizedig szerkesztett. Szakterületén tanácsadója volt az ENSZ-nek, fontos nemzetközi szervezeteknek, illetve több ország kormányának. Nyolcvanadik (!) születésnapján búcsúztatták munkahelyén, azóta formálisan nyugdíjas.

A rendszerváltást követően nyílt gyakori lehetősége, hogy hazalátogasson. Nem sokkal később bekapcsolódott a hazai tudományos életbe, az ezredforduló táján lett ismét magyar állampolgár és a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Másfél száz angol nyelvű tanulmánya, általa írt vagy szerkesztett könyv után 2016-ban jelent meg magyar nyelven egy vaskos tanulmánykötete „Népességpolitika a közjó szolgálatában” címmel. Négy éve Budapesten, harmonikus második házasságában él dr. Boga Marianna nyugalmazott főorvossal, akivel még debreceni középiskolai éveikből tudtak egymásról – csak néhány évtizedes szünettel közbeszólt az élet.

A Csillag utcai ház

Demény Pállal 75. születésnapja táján ismerkedtem meg, amikor interjút készítettem vele a Szabolcs-szatmár-beregi Szemle számára. Később találkoztunk New Yorkban, Budapesten és együtt eljöttünk Nyíregyházára, hogy megnézzük, áll-e még a Csillag utcai ház, amelyben született. (Megtaláltuk, éppen átalakították. De – mint mondta –, lett egy pillanatképe a korai gyermekkoráról is; hetvenhét év szünet után.) Szálfaegyenes, magas, jó tartású, barátságos személyiség, kellemes ember, bármiről lehet őszintén beszélni vele. Természetesen megkérdeztem emigrációja okáról is, hiszen ’57-ben hagyta el Magyarországot, de nem „ötvenhatosként”.

Elmondta: édesapja a két világháború között szép jogászkarriert futott be: járásbíró volt Nyíregyházán, bírósági elnök Edelényben, táblabíró Debrecenben. A kommunista hatalomátvétel után B-listázták, annak minden következményével, és fiai személyzeti dossziéjára is rákerült a megkülönböztető jelzés. Pál a debreceni piaristáknál járt gimnáziumba. Az iskola államosítása után, az érettségi előtt fél évvel kicsapták az ország összes állami iskolájából, az igazgató osztályharcos érdemeket kívánt szerezni, de a debreceni Református kollégium befogadta és érettségizhetett. Tiszta kitűnő volt, egyetemre mégsem jelentkezhetett. Villamostávvezeték-építők mellett betonozott segédmunkásként, majd „második körben”, immár fizikai munkásként újra próbálkozott: tolmácsképzőbe lehetett jelentkezni. A francia nyelvű felvételi után az oroszt ajánlották – azt is elfogadta, csak, hogy tanulhasson.

Demény Pál György (Paul Demeny) demográfus, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a University of Hawaii volt professzora, a New York-i Népesedési Tanács (Population Council) volt tudományos főmunkatársa, a Population and Development Review alapítója és volt főszerkesztője miután átvette a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet Áder János köztársasági elnöktől a Sándor-palotában 2018. augusztus 20-án, a nemzeti ünnepen. | MTI Fotó: Mohai Balázs

Máig titok, hogy ki és miért lendítette át a nehézségeken: a kiváló képességű, művelt fiatalember saját maga meglepetésére is a Közgazdaság-tudományi Egyetemre kapott behívót. Mindvégig szorongott, nehogy egy éber személyzetis bekérje azokat a dokumentumokat is, amelyeket a „második körös” tolmács­felvételin nem kértek, így nem derült ki az „előélete”. Gondolta, nem is kacérkodik a divatos, pénzügyi, banki, ipari szakokkal, a száraz számok világát választotta, a statisztikát, így lett a KSH pályakezdő alkalmazottja a kiváló demográfus, Thirring Lajos irányítása alatt. De nem tudott szabadulni a gondolattól, hogy ő hivatalosan a rendszer ellensége, és ez bármikor visszaüthet, mint sokakkal megtörtént. 1957 elején egy statisztikai osztályozásokra vonatkozó, újító dolgozatát a KSH elküldte egy, az ENSZ által szervezett demográfiai konferenciára Genfbe. Svájcból azonban nem kívánt hazajönni, Amerika fogadta be egy Princetonba szóló ösztöndíjjal.

Időszerű témákat feszeget

Demográfusként húsz–huszonöt éve ugyanazok a problémák foglalkoztatják: elöregedő, népességi és munkaerőgondokkal küzdő kontinensek, mint Európa, a népességrobbanással és munkanélküliséggel küzdő szomszédos afrikai, ázsiai régiók.

Még híre-hamva sem volt a migránsáradatnak, amikor az ezredfordulón (!) szorgalmazta, tenni kellene valamit, mert a menekültek el fogják árasztani Európát. Időnkét merész ötletekkel állt elő, amelyek aztán önálló életre kelnek. Például ilyenekkel: a kollektív nyugdíj­alapba folyó személyes befizetések egy részét irányítsák közvetlenül a befizetők immár nyugdíjas szüleihez.

Egy másik, nagy vitát kavaró javaslata, hogy minden állampolgár kapjon választójogot, korra való tekintet nélkül. Gyermekeik nevében az édesanyák vagy a nevelőszülők szavaznának. Más hasonló, megfontolásra érdemes javaslatot is tett közzé, és ezekről a világ négy táján sokfelé vannak alkotó viták. 2001. évi budapesti akadémiai székfoglaló előadásának címe: „Európa népességpolitikai dilemmái a huszonegyedik század kezdetén” ma is időszerű témákat feszeget. A szakma nagyra értékeli a New York-i MacMillan Kiadónál 2003-ban megjelent, több mint ezer oldalas kézikönyvét is, a Demográfiai Enciklopédiát, amely öt kontinens kutatóműhelyeiben ma is alapműnek számít.

Most, ki tudja hányadik alkalommal, ismét abban a helyzetben van, hogy figyelnek évtizedek óta hangoztatott javaslataira. Talán ezt jelzi a legmagasabb magyar állami kitüntetés.

- Marik Sándor -

A világhírű amerikai-magyar professzor

„Átmenetek: Lehetőségek és veszélyek címmel Budapesten, a Corvinus Egyetemen és a Parlament Felsőházi termében rendezték az Európai Népességtudományi Társaság (EAPS) XII. konferenciáját, amelyre mintegy kilencszáz résztvevő érkezett szinte az összes európai, és mintegy 25 Európán kívüli országból.

A konferencia egyik kiemelkedő eseménye Demény Pál világhírű amerikai-magyar demográfus díszelőadása volt, amelyben az előadó az aggasztó európai demográfiai helyzetre adandó válaszként új típusú aktív népesedéspolitikai eszközök bevezetésének lehetőségét vetette fel.”– közölte a KSH Népességtudományi Kutatóintézet.

„Példamutatónak tartom a Demény Pál és kollégája, Geoffrey McNicoll által szerkesztett két kötetes Encyclopedia of Population-t, amely megkoronázása a Deményi szerkesztői életműnek: olyan enciklopédia, amire mindannyian vágyunk, szakmailag megkérdőjelezhetetlen és egyben közérthető, jól olvasható tematikus szócikkek gyűjteménye.” – mondta Spéder Zsolt igazgató, KSH Népességtudományi Kutatóintézet.