Helyi közélet

2018.08.07. 09:35

Viharos viszonyok között született

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Százhetven éve került forgalomba az első magyar bankjegy.

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Százhetven éve került forgalomba az első magyar bankjegy.

Kossuth Lajos pénzügyminiszter közreműködésének köszönhetően 1848. augusztus 6-án, a Magyarországot sújtó pénzhiány leküzdése érdekében forgalomba hozták az első magyar bankjegyet, a 2 forintost. A népnyelvben Kossuth-bankóként meghonosodó fizetőeszköz a magyar állam első papírpénze volt, amely – a függetlenség szimbólumaként – eszmei értékét a szabadságharc végéig megőrizte.

Az első papír forintok

A Habsburg Birodalomban – így Magyarországon is – elsőként Mária Terézia bocsátott forgalomba papírpénzt 1762-ben, hogy a hétéves háború finanszírozását biztosíthassa. A birodalom területén bevezetett új fizetőeszköz, a gulden, azaz forint ekkor 60 krajcárral volt egyenlő.

1848 tavaszán, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, Kossuth Lajos azzal próbálta stabilizálni az ország pénzügyi helyzetét, hogy az udvar tiltakozása ellenére önálló magyar bankjegyet bocsát ki, forint néven. Az Osztrák Nemzeti Bank igyekezett megakadályozni a magyar pénzjegyek megszületését, de Kossuth 1848. június 17-én szerződést kötött a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal, amelyben a bank vállalta, hogy az állam által biztosított 5 millió arany- és ezüstpénz ellenében 12 millió forint bankjegyet bocsát ki.

A papírpénzek előállításához szükséges nyomda létrehozására Landerer Lajos neves pesti nyomdatulajdonost nyerték meg, aki a pénzjegygyártáshoz Angliából rendelt modern gépeket. A bankjegynyomdát a budapesti Károly-kaszárnya épületében állították fel, s a pénzjegygyártásban Landerer mellett két személy, Conlegner Károly és Tyroler József szerepe emelkedett ki. A politechnikai végzettséggel reáliskolában tanító Conlegner Károly a kivételes nyelvtudása révén fogalmazta meg a papírpénzek hátoldalán lévő idegen nyelvű feliratokat, míg a pénzjegyeket Tyroler József tervezte, aki neves rézmetszőként Pesten acél- és rézmetsző nyomdát üzemeltetett.

1848. augusztus 6-án forgalomba került az első magyar bankjegy 2 forintos címletben, majd augusztus 24-én Kossuth 61 millió pengőforint értékű papírpénznek mint államjegynek a kibocsátására kapott felhatalmazást az országgyűléstől.

A Kossuth-bankó

Az államjegy abban különbözött a bankjegytől, hogy kibocsátása mögött nem állt nemesfémfedezet, csak az állam közjövedelme, illetve hitele.

A gyors államjegy-kibocsátás érdekében a tervbe vett 1 forintos bankjegyekhez elkészült nyomdai nyomólemezeket az 5 forintos címletű államjegyek kinyomtatásához használták fel, amelyek az 1848. szeptember 6-i pénzügyminiszteri rendelet alapján még a Batthyány-kormány lemondása előtt forgalomba kerültek. 1848. október 12-én kibocsátották az 1 forintos, majd november 7-én a 100 forintos államjegyet is. Amikor a kormánynak menekülnie kellett Pestről, a pénzjegynyomda is vele tartott Debrecenbe, s 1849. március 24-én már itt helyezték forgalomba a 10 forintos államjegyet. Külön érdekesség, hogy az államjegyek valamennyi címletén az 1848. szeptember 1-jei dátum szerepelt.

A kisebb összegek fizetését a lakosság és a katonaság az 1 és 2 forintos bankjegyek négyfelé darabolásával oldotta meg, ezért 1849 elején a végrehajtó hatalmat gyakorló Országos Honvédelmi Bizottmány kincstári utalvány néven, tehát váltópénzként 15 és 30 pengő krajcár címletű államjegyeket bocsátott ki.

A Kossuth-bankókat a magyarok nagy örömmel fogadták, és ez a bizalom lehetővé tette, hogy értéküket a szabadságharc végig megőrizzék. Ha a korabeli bérekre és árakra tekintünk, érzékelni tudjuk, mennyit is ért a Kossuth-bankó.

A miniszteri fizetés havonta 1000 forint volt, míg egy orvos ugyanennyi idő alatt 33 forintot, egy bába pedig 2 forintot keresett. Az élelmiszerek ára változatos volt. Egy kilogramm kenyér 12 krajcárba, ugyanennyi marhahús 28 krajcárba, míg a disznóhús 32 krajcárba került. Egy liter sört 16 krajcárért mértek, míg egy liter pálinkát már 2 forintért.

A szabadságharc bukása után a lakosság elrejtette a Kossuth-bankók nagy részét, majd a kiegyezés után tovább őrizte azokat a függetlenség szimbólumaként.

- Holmár Zoltán -


[related-post post_id="3940814"]

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában