A főlevéltáros nívós elismerése

Nyíregyháza - Galambos Sándor, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa a Dóka Klára-díj első fokozatában részesült.

Borítékolható: a levéltárosok világa különleges, egyedi, máshoz kevésbé hasonlítható. Az ott kutatók a múltat pásztázzák, hogy eredményeik felmutatásával utat mutassanak a jelennek. Körükben rendszeresen elismerik a legjobbak munkáját. A szakmabelieket tömörítő Magyar Levéltárosok Egyesületének utóbbi, pécsi vándorgyűlésén a Dóka Klára-díj első fokozatával jutalmazták a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárának főlevéltárosát, Galambos Sándort.

Változatos a tevékenységük

– Dóka Klára történész, az Országos Levéltár kiváló munkatársa volt, a róla elnevezett díjból évente három kategóriában ketten-ketten részesülnek – világított rá az elismerésre a rutinos nyíregyházi főlevéltáros, aki 1985-től dolgozik a jelenlegi munkahelyén. – Az idő rendkívül sok változást hoz. A 33 év alatt többek között voltam tudományos titkár, 5 esztendőn át igazgatóhelyettes, most pedig a levéltári szolgáltató csoport vezetője vagyok, közel a nyugdíjhoz.

– Igen változatos a levéltári tevékenység – jelentette ki Galambos Sándor. – Minden nap tartogat újdonságot, érdekességet. Az utóbbi hónapokban a második világháborúban rokkantságot szenvedettek leszármazottai gyakran keresnek fel bennünket, most szinte minden munkatárs ezzel foglalkozik. Ebben az évben már közel 3500 ilyen ügyben kerestünk bizonyító erejű dokumentumot, sajnos, nem minden esetben sikerrel. Az egyik alaptevékenységünk az iratok rendezése, jegyzékelése. A modern kor kihívásainak megfelelve folyik a digitalizálás, egyre több anyagot teszünk fel a honlapunkra. Fontos feladatunk a megye területén lévő jelentősebb intézmények iratkezelésének ellenőrzése. A kutatószolgálatban is sok érdeklődő forgatja az iratokat, a legtöbben saját családjuk történetét kutatják. A közművelődési teendők közé tartozik, hogy levéltár-ismertető órákat tartunk diákoknak. Havonta egyszer ismeretterjesztő vagy tudományos rendezvénnyel várjuk az érdeklődőket. Ezek mellett bizony alig jut idő a tudományos munkára.

Galambos Sándornak közel ötven publikációja jelent meg. Első önálló kötete Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában címmel jelent meg. Az 1956-os magyar menekültek ügye Iserlohnban kétnyelvű kiadványként látott napvilágot. Az 1848–1849-es szabadságharcunk német szemmel című munkában Nyíregyháza német testvérvárosának levéltárában őrzött dokumentumokat hozott nyilvánosságra.

– Több kiadványt szerkesztettünk Kujbusné Mecsei Évával közösen. Tavaly jelent meg Emlékezetül címmel a málenkij robotra elhurcolt beregiek, szabolcsiak és szatmáriak névsora, amelynek a felkutatásában a levéltár szinte minden dolgozója részt vett. Az idén pedig – a reformáció évéhez kapcsolódva – Susztek Sámuel nyíregyházi evangélikus tanító feljegyzéseit tettük közzé. Fő kutatási területem az egyesületek és az alapítványok története.

– Kedvező helyzetben van levéltárunk, hiszen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az egyetlen, amely három országgal határos. Ezzel az adottsággal élve igyekszünk jó kapcsolatokat kialakítani a határ túloldalán lévő testvérintézményekkel, a beregszászi, a szatmárnémeti és a felvidéki kollégákkal. De jártak nálunk előadók a Vajdaságból, Ausztriából és Németországból is. Minden évben szeptember utolsó csütörtökén, péntekén tartjuk a Nemzetközi Levéltári Napokat, ami nívós rendezvény, és így lesz az idén is, témája az első világháború vége – jegyezte meg végezetül Galambos Sándor.

- Ladányi Tóth Lajos -

Névjegy

Galambos Sándor

főlevéltáros, egyetemi doktor

Születési idő, hely: 1955. december 12., Balassagyarmat

Iskolái: Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza, történelem-orosz szak; Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, történelem szak; ELTE, Budapest, levéltár szak

Pályafutása: általános iskolai pedagógus, Nyírpazony (1979–1982), kollégiumi nevelő, Bessenyei György Kollégium, Nyíregyháza (1982–1985), megyei levéltár (1985-től napjainkig)