Legyen szívügyünk testünk motorja!

Nyíregyháza - Vasárnap ismét megtelik a nyíregyházi Kossuth tér, szeptember utolsó vasárnapján rendezik meg a szív világnapját, amikor is különböző programokkal hívják fel a figyelmet a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére.

Csökkenteni a kockázatot

– Finnországban, Írországban, ahol a prevencióra hangsúlyt fektettek, óriási eredményeket értek el a szív- és érrendszeri betegségek visszaszorításában – mondta el dr. Sváb Marianna kardiológus főorvos, és kiemelte: az érrendszer betegségei elsősorban a helytelen életmód következményeként alakulnak ki. Az ismert rizikófaktorok között a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a stressz játszik szerepet a betegség kialakulásában – tette hozzá a főorvos.

A nehezen módosítható kockázatokhoz hozzátartozik az egyén szociális háttere, az életkörülményei, de lehetetlen elkerülni a munkahelyi stresszt, a családi konfliktusokat, amelyek kezelésére találni kell valamilyen módszert, különben a kóros mentális állapot látens módon rombolja a szív egészségét.

Szociális és környezetei hatások

– Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben 12 százalékkal csökkent a kardiovaszkuláris betegségekből adódó halálozásszám, évente 35 ezer szívinfarktust, 42 ezer sztrókos esetet regisztrálnak Magyarországon – mondta el dr. Sváb Marianna. Hozzáfűzte: a nyíregyházi kórházban a 24 órás szívkatéteres labornak köszönhetően felére csökkent az infarktusos betegek elhalálozása.

– Európában kétfajta rizikóskála sorolja be az országokat; Magyarország a magas rizikóba tartozik, a mediterrán és a tőlünk északabbra lévő skandináv államokban egészségtudatosabban élnek, kevesebb kockázattal, persze, az életszínvonal, a gazdasági és szociális háttér is kedvezőbb – jegyezte meg a főorvos.

– A térségek gazdasági fejlettségével összefüggnek az egészségügyi mutatók, sajnos, az ország kettészakadt, s a Tisza keleti felére eső mutatók lesújtóak.

A szociális háttér, a neveltetés az oktatás ugyanis nagy mértékben meghatározza, hogy mennyire tájékozottak, öntudatosak az emberek és megfogadják-e az ezerszer elismételt életmódbeli tanácsokat.

– Bármilyen hihetetlen, de 40 éves kortól, egy relatív skálán meg tudjuk határozni, hogy az egyénnél hány százalékos a veszélye egy infarktus, agylágyulás kialakulásának.

– Vasárnap a világnapi rendezvényen kiszűrjük a veszélyeket, hogy minél inkább fel tudja venni a harcot a betegséggel szemben – zárta gondolatait dr. Sváb Marianna kardiológus főorvos.

KO