Charles Bronson és Hóvirág Karcsi is ott volt az öreg talicskások harangodi találkozóján

Nagykálló-Harangod - Hagyományteremtő céllal szervezték meg első alkalommal a különleges összejövetelt.

Hallottak már arról, hogy milyen jól elfér egymás mellett Kutya Tibi, Hanta Boy, Sírásó Lajos, Barbár Laci, Csupati, Hóvirág Karcsi és Kis Gólya? Sokan úgy ismerték a másikat hosszú éveken át, hogy a névhez nem tudtak arcot társítani. Csak beszéltek, sztoriztak vezetés közben: a billencsezés kötötte össze őket. Aztán szétrebbentek a szélrózsa minden irányába, sokan más vizekre eveztek, de a múltat nem törölték ki az emlékezetükből. A mag továbbra is tartotta a kapcsolatot, és az idén pattant ki a szikra: szervezzenek egy találkozót az öreg talicskásoknak.

Nosztalgiáztak, poénkodtak

Elkezdték felmérni az igényeket, pontosították a helyet és az időpontot, mígnem az álomból valóság lett. Szombat délután rotyogott a pacal, a marhapörkölt, a halászlé, a kemencében sült a csirke, miközben a régi ismerősök ölelgették egymást. És csak nosztalgiáztak, meséltek, poénkodtak – csupa mosolygós ember élvezte a szeptember végi napsütést az ideális választásnak bizonyuló Nagykálló-Harangodon.

– Egy konkrét szervezőt nem lehet megnevezni, többen fogtuk össze ezt a csapatot. És ahogy most körbenézek, jó érzés tölt el. Talán még többen is jöttek el, mint amennyire számítottunk – emelte fel a fakanalat Grimm, azaz a balkányi Madar Mihály. A cb-rádió révén mindenkinek beceneve volt, ami rajta is maradt, egyeseknek még gúnynév is dukált. De ezért senki nem haragudott a másikra.

– Sokat tett hozzá a találkozóhoz Plutó, a hajdúnánási Nagy Csaba és Zsidi, vagyis Ignácz József, aki Zalaegerszegen él. Csináltunk egy zárt csoportot a Facebookon, amelynek szép lassan 320 tagja lett. Azért nem nyitott, mert nem szerettünk volna külsősöket és ismeretleneket, mert ez tényleg a mi társaságunk. A visszajelzések alapján nagy volt az igény erre, és ez olyan, mint egy kibővített osztálytalálkozó. Jöttek családtagok is, és az új generáció is képviseli magát.

Grimm is azoknak a táborába tartozik, akik immár évek óta külföldön keresik a kenyerüket.

– Rengeteget jártunk a billenccsel annak idején például Nyékládházára, Hejőpapira, Tállyára, Tarcalra, napjában többször is fordultunk. Ma az élet minden területén kiveszőben van a kollegialitás, mi akkoriban is nagyon összetartottunk. Ha defektet kaptam, akkor biztos, hogy megállt mögöttem több autó is segíteni. Most mindenki rohan, a világ más lett, felgyorsult. Én sofőrdinasztiában nőttem fel: édesapám, a nagybátyám is az volt. Sosem számoltam össze, hogy mennyit utaztam eddig, de biztosan több százezer kilométerről van szó. Hordtunk sódert, kavicsot, homokot, követ, és közben rengeteget beszéltünk az adó-vevőn. Jó visszagondolni rá – sóhajtott nagyot Grimm, aki épp a nevenapján mondta mindezt, többen is felköszöntötték eközben.

A pacalhoz Gyufi, alias Végh József adta a nevét. A napkori sofőr Magyarország és Törökország között ingázik.

– Élőállatokat szállítok, túlnyomórészt sertést és szarvasmarhát. A barátságot nem felejti el az ember, sokszor beszélünk kollégákkal manapság is. Sok-sok közös élményünk van, és ezt számtalanszor felidézzük. Amikor kitaláltuk ezt a rendezvényt, aggódtunk, hogy kevesen jönnek el, de hamar elmúltak a félelmeink. Bebizonyosodott, hogy össze lehet rázni ezt a lelkes csapatot. Van, akivel szinte húsz éve nem futottam össze. Ez a szabolcsi billencses banda erős közösség. Szívjuk egymás vérét, incselkedünk, de mindezt jó szándékkal tesszük – a bántás jele nélkül. Speciális szféra a mienk. Tudjuk, hogy az első találkozó egy lecke, ami után összeül a kupaktanács, és meglátjuk, hogy legközelebb mit tudunk még hozzátenni. Mert tuti, hogy másodszor is találkoznak az öreg talicskások, az egészen biztos!

Bronson megelevenedett

Charles Bronson is ott volt a találkozón. Kiderült, valójában Márton Bélát takarja a filmhős neve.

– Itt minden becenévnek története van. Sokáig bajuszos voltam, és a mélybarázdás arcom miatt ragadt rám a név. Eljött Döngetős is, aki nem azért kapta a nevét, mert nagy sebességgel döngetett az utakon. Mi, negyven felettiek nagyon megörültünk ennek az összejövetelnek. Én Németországból jöttem haza, épp szabad hétvégém volt. Izgultam, hogy mivel kikerültem, miként fogadnak, de itt mindenki haver. A sofőrködés az életem. Annak idején ezt a virágot szakítottam le, ezt kell szagolnom.

LTL