Kútfúrás: tiszta vizet a pohárba!

Szabolcs-Szatmár-Bereg - A moratórium meghosszabbítása a mezőgazdasági öntözési célt szolgáló fúrt kutakat is érinti.

A közelmúltban benyújtott javaslat értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az, aki engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízi-létesítményt és annak fennmaradási engedélyét 2020. december 31-éig kérelmezi. A moratórium meghosszabbítása nem csak a házi vízigény kielégítésére szolgáló kutakat érinti, hanem a mezőgazdasági öntözési célt szolgáló fúrt kutakat is. A legalizált mezőgazdasági hasznosítású kutak tulajdonosai európai uniós vidékfejlesztési pályázatokon is elindulhatnak.

Nem a hatályos jogszabályok és az elvárt műszaki paraméterek alapján létesültek." Fábián Tibor

Mentesül a bírság alól

A jelenleg hatályos jogszabályok alapján azon engedély nélküli kutak, amelyekre az engedélyt 2018. december 31-éig megkérik, mentesülnek a vízgazdálkodási bírság, valamint az igazgatási és szolgáltatási díjak alól. Kormányzati szándék továbbá, hogy az újonnan létesítendő kutak engedélyezése, valamint a már meglévő illegális kutak fennmaradására irányuló eljárás a jövőben az állampolgárok számára a lehető legegyszerűbb, leggyorsabb és legköltséghatékonyabb folyamat legyen. E cél megvalósításán aktívan dolgozik a Belügyminisztérium és az Agrárminisztérium, bevonva az egyeztetésbe a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát is.

Szerinte sok a kontár

Fábián Tibor 33 éve foglalkozik kútfúrással; a nyíregyházi vállalkozó szerint az elmúlt harminc év döntéshozói sem tudták „egyenesbe hozni” a kútfúrást, mint szakmát, az alapvető probléma ugyanis az: rengeteg a kontár.

– A megyében jelenleg is dolgozik közel ötven hozzá nem értő, akik a legális kútfúrók elöl vették és viszik el a munkát, folyamatosan „letörve” ezzel az árakat. Ők „környezetvédelmi bűncselekményeket” követtek, követnek el. De továbbmegyek: szerintem legalább egymillió illegális fúrt kút van az országban, ezek jelentős része szabványtalan, azaz nem a hatályos jogszabályok és az elvárt műszaki paraméterek alapján létesültek. Mi lesz, ha a bevallási moratórium után ezek a szabványtalan kutak az engedélyeztetési eljárás során megbuknak, majd el kell tömedékelni őket? Ennek költsége a tulajdonost terheli majd, ez a tervezést és a kivitelezést is figyelembe véve úgy 150 ezer forint körüli összegbe fájhat majd – vetette fel a problémát Fábián Tibor, aki szerint zömében a lakossági kutak épültek ki szabványtalanul, a mezőgazdasági célú öntözést szolgáló kutak kialakításához ugyanis a kontároknak már nem volt megfelelő gépparkjuk. A nyíregyházi kútfúró hozzátette: van egy aláírt szerződése egy mezőgazdasági vállalkozóval, de nem tud belekezdni a fúrásba, mert egy, az engedélyeztetéshez szükséges papír hónapok óta nem érkezett meg a vállalkozóhoz.

Először a tervezőé a „terep”

Deák Ferenctől megkérdeztük: mennyibe kerül egy egyszerűbb, nem mezőgazdasági öntözésre szolgáló kút létesítése. A NyírQT-nál dolgozó szakember szerint először a tervezőé a „terep”, aki a kiviteli tervekért nagyjából 100 ezer forintot kér el, természetesen ez az ár a műszaki paraméterek figyelembe vételével változhat.

– Ez után jövünk csak mi, kivitelezők. Egy 63 milliméter átmérőjű kút kiépítése bruttó 100 ezer, egy 110 milliméter átmérőjű pedig bruttó 200 ezer forintba kerül. Az árakat még az befolyásolja, milyen mélyre kell lefúrni – tette hozzá Deák Ferenc.

- Tarnavölgyi Gergely -

Ha kutat szeretnénk fúrni

Jegyzői engedély hatálya alá tartozó kutak: vízigénye magánszemély részéről merül fel (nem gazdasági célú vízigény); háztartási vízigényt vagy háztartási ivóvízigényt elégítenek ki; kizárólag talajvíz illetve partiszűrésű vízkészletet termelnek; nem érintenek vízbázisvédelmi területet. Ha a fenti feltételek közül valamelyik nem teljesül, akkor az engedélyt az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságnál kell kérni. Minden kút, amely az előző felsorolásban nem szerepel, az az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság engedélyezési jogkörébe tartozik.