Lázasan készülnek a világversenyre

Nyíregyháza - Megyei szakemberek is erősítik a magyar csapatot a világbajnokságon.

– Van egy emlékképem, talán öt éves koromból: emlékszem, tortát sütöttünk az édesanyámmal, de nem ez volt a jellemző, inkább főztünk együtt, a cukrászat iránti szenvedélyem nyolc évvel ezelőtt kezdődött – mesélte lapunknak Kézi Sára, aki a magyar csapatot erősíti a november végi szakács világbajnokságon. A gasztronómiai megmérettetésnek Luxemburg ad otthont, a nemzeti válogatottban öt szakács és egy cukrász küzd a lehető legjobb helyezésért – Sára felel azért, hogy a menüsorban a desszert tökéletes legyen.

Szívesen kísérletezik

– A mousse-ok főszerepet kapnak majd, mint ahogy a fagyi is, de részleteket nem árulhatok el. Azt viszont igen, hogy az összeállításban Volenter István segített. A séf a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség szakács alelnöke, aki számos nagy megmérettetésen vett már részt, óriási rutinja van nem csak a versenyzésben, de a felkészítésben is, nem mellesleg ő is tagja a Luxemburgban versenyző csapatnak – mondja Sára, aki munka mellett készül a világbajnokságra, így az elkövetkező alig több mint egy hónapban komoly kihívások elé néz. A fiatal szakember nyitott az újdonságokra – a molekuláris gasztronómia is érdekli –, szívesen kísérletezik. A friss, gyümölcsös ízeket kedveli és a különleges kombinációk rajongója, most pedig minden idejét a felkészülésnek szenteli.

– Az elkövetkező négy–öt hétben már „csak” tökéletesíteni kell a desszertet, figyelni arra, hogy beleférjek a rendelkezésre álló időbe, és kiküszöbölni az abból adódó problémákat, hogy különböző hőmérsékletű elemek kerülnek a tányérra. Bízom benne, hogy minden úgy sikerül majd, ahogy elterveztük, hiszen most az a legfontosabb, hogy helytálljak a magyar csapat tagjaként – mondja Sára, és ugyanezt emeli ki Huszár Tibor is, aki szintén tagja a nemzeti együttesnek.

Sűrű időszak

– Három fogásból áll majd a melegkonyhai program, és – sok más nemzetközi versenytől eltérően – itt nincs meghatározva, hogy milyen alapanyagokat kell mindenképpen felhasználnunk – mondja a Fenyves Szálloda séfje, aki szerint az előbbi rendszer bizonyos szempontból egyszerűbb, mert bár szűkíti a lehetőségeket, egyben biztos támpontokat is ad.

– Itt szabadon választhatunk, a nehézséget inkább az jelenti, hogy nem tudjuk, mennyire lehet vagy kell nemzeti jellegűnek lenniük az ételeknek. A versenyt úgy kell elképzelni, mint egy éttermet: jönnek a vendégek és a zsűritagok, akik az aznap versenyző nemzetek bármelyik fogását kérhetik: például magyar előételt, svéd főételt és francia desszertet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy előfordulhat: először ki kell tennünk 30 desszertet, utána pedig 20 főételt úgy, hogy az étel állagának és hőfokának ugyanolyan tökéletesnek kell lennie az első percben, mint az utolsóban – a tálalásra 2 óra áll a rendelkezésünkre. Összesen 110 adag ételt kell elkészítenünk, így a logisztikának és a csapattagok közötti tökéletes összhangnak ugyanolyan fontos szerepe lesz, mint annak, hogy a fogások íze, állaga, hőfoka, formája tökéletes legyen. Öten vagyunk szakácsok a csapatban, és bár mindannyian máshol dolgozunk, szerintem ez nem okozhat gondot. Pontosan tudjuk ugyanis, hogy kinek mi a feladata, a konyhai etikett pedig minden étteremben ugyanaz, azt tehát nem most kell megtanulnunk, hogyan kell tisztán, precízen dolgozni. Ez most egy sűrű időszak, hiszen gyakorolni csak munka után vagy a szabad időmben tudok, de hatalmas megtiszteltetés, hogy bekerültem a legjobb hazai szakácsok közé és a világbajnokságon képviselhetem az országot, így számomra most ez a legfontosabb.

SZA