Nem a hamut őrzik, hanem a lángot adják tovább

Napkor - A második német nemzetiségi konferenciát rendezték meg pénteken Napkoron.

A hagyományok továbbadása nem hagyományos módon – tömören így összegezhető a 2. német nemzetiségi konferencia célja. A 3664 lelket számláló, sváb ősök leszármazottainak is otthont adó Napkor a hazai és a külföldi, német ajkú civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok képviselőit fogadta pénteken.

Mint azt bevezetőjében a Napkori Svábok Egyesületének elnöke, dr. Ludescher Gabriella PhD /Debreceni Egyetem Nyíregyházi Főiskolai Kara/ elmondta: ma már a nemzetiségek bátrabban, szabadabban vállalják hovatartozásukat, hagyományaik, kultúrájuk örökségét. Szívesen megismertetik gyermekeikkel, unokáikkal azt a több mint 300 éves múltat, amikor a svábok útra keltek Németországban és hazára leltek magyar földön. A család és a kisebb közösségek őrizték az identitást. Míg az elmúlt évtizedekben a politikai akarat nem tette lehetővé a nyelv, a szokások, a nemzetiségi rendezvények, ünnepek nyilvánosságát, mára elég egy jó ötlet, hogy a központi forrásokból juttassanak a pályázóknak.

Ezt a tendenciát számokkal is alátámasztotta Ritter Imre parlamenti képviselő, aki korábban német nemzetiségi szószólóként képviselte a hazánkban élő németséget az Országházban. Most egyedüliként mandátumot szerzett kisebbségi képviselőként valamennyi nemzetiségért felel. Már látható, hogy növekszik a helyi nemzetiségi önkormányzatok támogatása, több jut intézményeik felújítására, nemzetiségi pályázatokra, anyanyelvi diáktáborokra.

Tircsi Richárd, a Miniszterelnökség főosztályvezetője saját életútjáról beszélhetett: egy szatmári sváb történetét bemutatva, miként juthat el a tenni akaró ember Vállajról a legfőbb döntéshozó testületekbe is. A családi tűzhely őrzése, a föld, a munka szeretete jellemzi ma is a svábokat. Szokásaikat, ünnepeiket, nyelvüket, vallásukat megőrzik, gyakorolják és ma már szervezett keretek közt, iskolában is tanulják – erről később Milotainé Balázs Szilvia, a helyi általános iskola tanítója adta közre évtizedes tapasztalatát. Velünk született és elévülhetetlen jogként emelte ki dr. Nagy Andrea /Nyíregyházi Egyetem/ a családot, mint a magán szféra legfőbb alapkövét – itt tudatosulhat a gyermekekben, hová születtek, merről jöttek és merre tartanak. A szabályozott államban a magán autonómia teremt lehetőséget a törvénykövető, ám mégis szabad ember kibontakozásának.

Jelentős magyar kisebbségek élnek határainkon túl, tehát elemi érdekünk a hazánkban élő kisebbségek élettereinek maximális támogatása – fogalmazta meg Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke. Bár a nyelvi asszimiláció erőteljes, a legjobban szervezett és érdekeiket hatékonyan védő német nemzetiségi közösség egyre közelebb kerül a gyökereihez. Brüsszelben és Szatmárnémetiben látott példát az állam hivatalos nyelveinek gyakorlására, és a kisebbségek, elsősorban a svábság német identitásának erősítésére. Az lesz sváb, akinek az unokája is svábnak vallja magát – mondta.

Stefan Gnandt grafikus, festőművész – akinek képeit kiállították a konferencián – Szatmárból indult, Németországba emigrált, majd hazatért és Pócspetriben telepedett le. Ő alkotta meg a szatmári svábok címerét. Alkotótáborokat szervez, lehetőséget teremteni a művészeknek a találkozásra és gondolataik műalkotásokban történő kifejezésére. Rist Maria Gabriela, a Schwabenpost főszerkesztője lapjukat mutatta be, egy fiatal testvérpár Szatmárból a helyi rádió ifjúsági műsorainak szerkesztéséről számolt be. A Napkori Svábok Egyesületének elnökségi tagja, dr. Kóder Péter családorvos és mint szülő, örömét fejezte ki, hogy a német nyelvoktatás és hagyományőrzés gondolatát felvetve, a helyi iskola lelkes pedagógusai azt igen magas színvonalon honosították meg. A helyi közösségek társadalomrajzát a két kutató, dr. Ludescher Gabriella PhD és dr. Hüse Lajos PhD vázolta most megjelent könyvükben. A mintegy 100 résztvevő azzal búcsúzott, jövőre a 3. nemzetiségi találkozón is folytatják a eszmecserét hagyományaik ápolásáról.

- Tóth Kornélia -