Ekeszaggató talajviszonyok - esőért imádkoznak a gazdák

Szabolcs-Szatmár-Bereg - Ekeszaggató talajviszonyok alakultak ki a már-már kétségbeejtő csapadékhiányban.

Már több, mint száz napja nem esett jelentősebb mennyiségű eső az ország, s megyénk túlnyomó részén. A szárazság kezd tragikus méreteket ölteni. Ugyanakkor az ilyentájt szokásosnál jóval magasabb hőmérséklet volt az uralkodó, ami persze tetszik a városi embereknek – amíg nem szembesülnek az emelkedő zöldség-gyümölcs árakkal a piacon –, viszont a harctéri idegességet hozza rá a gazdákra. A csendes esős, búzanevelő őszből egyelőre csak a sűrű reggeli ködök jutottak a traktorfülkékben reggelente a szemüket meresztő szántó-vetőknek.

Egyenesen riasztó a tény, hogy a termőtalajok felső egy méterében már legalább 150 mm a csapadékhiány. Ennek következtében a vetések nagyon vontatottan keltek, és jelenleg is nehezen fejlődnek. Az őszi talajmunkákat a száraz talajban csak jóval nagyobb költséggel lehet elvégezni, a gépeket is sokkal jobban megviseli a kemény talaj, ráadásul a munka eredménye sem jó minőségű.

A szárazság miatt sokfelé kikelni sem bíró, de legalábbis senyvedő őszi vetések minimum 15-20 mm azonnali eső után sóhajtoznak. Ám ennyi még csak amolyan életmentő adag lenne, melyet nagyon gyorsan követni kellene még legalább kétszer ennyinek, hogy a búza szépen bokrosodva, megerősödve menjen a télbe. A gazdák – mindig újra termelődő optimizmusukból adódóan – még reménykednek egy pozitív fordulatban…

Csapdát az esőnek

– A kőkeményre száradt – kiváltképpen a szatmár-beregi – földeken már az őszi kalászosok vetését megelőző magágy-előkészítés is rendkívüli nehézségeket okozott – számolt be lapunknak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei állapotokkal nap mint nap testközelből szembesülő szaktanácsadó, Sipos László. – Ilyen „ekeszaggató” talajviszonyok közepette talán nem is a szántás, sokkal inkább a forgatás nélküli lazítás lenne a legmegfelelőbb talajmunka, de az utóbbihoz szükséges művelőgépekkel kevés gazda rendelkezik. Egy késes lazítóval föl lehetne törni a tömörödött talajréteget, így alkalmassá tenni a remélhetőleg hamarosan megérkező csapadék „becsapdázására” – teszi hozzá a szakmában jól ismert szakember, aki a – Szamos-háttól Felső-Szabolcsig nyúló Észak-keleti sávban megfigyelhető üdítő kivételtől eltekintve – nagy nehezen elvégzett őszi vetések jelenlegi állapotát is aggasztónak látja, a csontszáraz nyírségi homoktalajokon elvetett magok kelési problémáiról nem is beszélve.

Bokros búza-teendők

– Ez a rendkívül meleg, száraz őszi időjárás megzavarta a növények fejlődését. Ahol korán vetették a repcét, a hiányos kelésű táblák növényei túlfejlettek, s már a szárbaindulásra készülnek, ami a tél során óriási rizikót rejt magában a jövő évi termést illetően. A búzánál pedig a borzasztóan gyönge kelésű táblákon túl, a kikelt állományokban is ott a gond, hogy a tövek egyáltalán nem, vagy esetenként most bokrosodnak s így ezek is könnyebben megsínylik majd a téli fagyokat – fejezte be Sipos László.

Sok termelő már szó szerint imádkozik az esőért. Ám a meteorológiai előrejelzés még most sem ígér kedvező változást. Csapadékra tehát egyelőre kicsi az esély. Ugyanakkor, ami a mostanra már a hajnali fagyokig csökkenő hőmérsékletet illeti, már megékezni látszik az igazi ősz.

GB