Majdnem lekésték a forradalmat

Nyíregyháza - A forradalmárok 1848. március 15-én későn keltek és még ebédszünetet is tartottak.

– Mint ahogy a kapcsolatoknak, úgy a leveleknek is van egy dinamikájuk, és tetten érhetőek bennük az ismerkedés, az udvarlás, a vágyakozás, a féltékenység fázisai. Vannak búcsúlevelek, érdekesek a szerelmi háromszögek tagjainak levelei, mint ahogy a börtönből írtak is – mesélte Nyáry Krisztián a legújabb kötetéről, ami 125 szerelmes levelet és a hozzájuk tartozó történetet tartalmazza.

Nem őszinte műfaj

– Azt hihetnénk, hogy ez a legőszintébb kifejezőeszközök egyike, ami egyrészt igaz, másrészt viszont nagyon nem: a szerelmes levelekben mindenki a legjobb arcát akarja mutatni, ami nem feltétlenül jelent egyet az igazmondással – mondta Nyáry Krisztián, aki három, számára fontos levelezést emelt ki. – Krúdy Gyula mintha rocksztár lett volna: ismeretlen nőktől kapott szerelmes leveleket, amikor pedig beleszeretett egy szállodaigazgató feleségébe, majd annak a lányába, ő is sok ilyet írt. A fiatal lányt feleségül vette, és egyszer ezt írta neki: Bocsáss meg, hogy a kocsmába kellett jönnöm, jobban fáj ez nekem, mint neked…

Örkény István egy buszon látta meg második feleségét, és ott helyben meg is kérte a kezét. Kiderítette, hol laknak és elkezdte levelekkel bombázni, aminek meg is lett az eredménye: a lány hozzáment a nála 16 évvel idősebb íróhoz. Később elváltak, és az asszony F. Nagy Angéla néven lett ismert: szakácskönyveket írt. Híressé vált mondása szerint a zseniket olvasni kell, és nem együtt élni velük. Nyáry Krisztián az idős Kossuth Lajos leveleiről is mesélt. – Torinóban élt, amikor megismerkedett egy magyar emigráns családdal és beleszeretett a lányukba, aki szinte még gyerek volt. A leveleit a reménytelenség jellemzi, de tele vannak érzelmekkel, ráadásul Kossuth nagyon jól beszélt és nagyon jól is írt, így nagy élmény ezeket olvasni.

Rajta, magyar!

Nyáry Krisztián összegyűjtötte 1848/49 legfontosabb leveleit, ezekből született meg a Fölébredett a föld című könyv. – A levelekből kiderül: az eseményekben résztvevők nem vették észre, hogy éppen történelmet írnak. Tudták, hogy ami március 15-én történt, fontos, de hogy ez forradalom volt, nem tudatosult bennük. A párizsi és a pozsonyi események hatására fiatal értelmiségiek úgy döntöttek, hogy március 15-én osztogatni fogják a 12 pontot és a Nemzeti dalt (az első változatban Rajta, magyar szerepelt és nem Talpra, magyar), de nem volt erősségük a korán kelés, így amikor reggel Petőfi elment a Pilvax kávéházba (amit ők Fillingernek hívtak), senkit sem talált ott. Délelőtt kezdtek csak gyülekezni, délben pedig ebédszünetet tartottak… Landerer nyomdájában nem igazán tudták, mihez is kezdjenek, a nyomdász mondta el nekik, hogy ilyenkor mi a teendő, azaz hogy foglaljanak le egy nyomdagépet, őt pedig zárják be az irodájába – így is tettek. A Nemzeti Múzeumnál is volt egy kis galiba, mert a közeli vásártérről elkóboroltak a marhák és besétáltak az épületbe, így Petőfiék csak hátul tudtak bemenni. A költő egyébként aznap sok helyen elszavalta a Nemzeti dalt, de ott éppen nem.

A politikai foglyok szabadon bocsátása sem úgy történt, ahogy az a történelemkönyvekben szerepel: csupán ketten voltak, és nem is kellett őket kiszabadítani, hiszen az őreik már jóval korábban otthagyták őket. Egyikük volt Táncsics Mihály, aki akkor már egy éve nem látta a feleségét, és aki úgy döntött, nem megy el az esti Bánk bán előadásra, ehelyett a nejével egy lakosztályban múlatták az időt. Így helyette Jókai Mór szónokolt, és az író nyilván nem bánta meg, hogy színpadra lépett, hiszen akkor találkozott Laborfalvy Rózával, aki később a felesége lett.

SZA