Múltunkra utalnak a fogások

Nyíregyháza - A menü összeállítását korábban a vallás és a keresztény hagyományok alakították.

Az ünnepi menü titkai a múlt századból erednek – derült ki a Városliget Café összeállításából.

A szenteste elmaradhatatlan fogása máig a hal. Pár évszázaddal ezelőtt, a vallás és a keresztény hagyományok jóval nagyobb szerepet játszottak az emberek életében, így például a kis Jézus várása, azaz az advent böjti időszak volt. Ilyenkor mindenki tartózkodott a húsféléktől, halat azonban ettek. Mivel Jézus születésének estéje még hivatalosan a böjti időszakhoz tartozik, így régen a főfogások mindig hallal készültek.

Jelentésük van

Karácsony másnapján a főétel általában disznóból készült a múlt században is, mivel az „előre túr”, így segíti a család előrejutását, míg tyúk, illetve szárnyas nem kerülhetett az asztalra, mert az elkaparja a szerencsét. A töltött káposzta különböző variációi a XVIII. századtól terjedtek el Magyarországon, s bár a káposztafélék a szegények eledelének számítottak, a jó sok disznóhússal megtöltött variációk nem voltak ritkák az arisztokraták és nagypolgárok asztalain sem.

A töltött ételek (töltött káposzta, bejgli) is jelentést hordoztak, a jövő évi teli kamrára, csűrre utaltak. A gyümölcsök között érdemes egy kicsit elidőzni a diónál és az almánál, amelyek nemcsak az asztalra, de a karácsonyfára is felkerültek. A dió ősi Krisztus-szimbólumként működött, a termés keserű, zöld burka Jézus földi szenvedésére, csonthéja a keresztfára vagy a sziklasírra, belső magja pedig az isteni természetre utalt. Szintén vallási okokkal magyarázható az alma felhasználása is, amely a bibliai hagyomány szerint a tudás fájának termése. Belőle sarjad azonban az élet fája is, amelynek gyümölcse maga a kis Jézus. A népi hagyományok szerint szenteste a családfő annyi cikkelyre vágta az almát, ahány családtag volt, majd együtt megették, hogy az év során összetartsanak. A méz a fokhagymával együtt már évszázadok óta jelen van a karácsonyi asztalokon, ugyanakkor eleinte csak ostyával együtt kínálták a mézet a jó egészség jeleként előfogásként. Maga a mézeskalács – a cukor hiányában – sok-sok évszázadig egyeduralkodó volt a házi sütemények között.

Ez kerül az ünnepi asztalra külföldön

A tradicionális brit karácsonyi menüből nem maradhat ki a puding, amelyet kizárólag az óramutató járásával egyező irányba szabad keverni, ha azt akarjuk, hogy vágyaink valóra váljanak.

Ausztráliában az ünnepi menü kimerül a sült pulykában, pudingban és mézeskalácsban.

Csehországban ponty kerül az asztalra krumplisalátával, sokan már már egy naplap korábban elkészítik, és az ünnepi vacsoráig állni hagyják.

A finn családok december 24-én reggel fahéjas tejberizst reggeliznek, amelybe egy szem mandulát rejtenek, aki megtalálja, azt nagy szerencse éri. Az ünnep elmaradhatatlan része a szauna is.

A franciák egy 13 részből álló desszertkülönlegességet fogyasztanak karácsonykor. Az édesség a következőkből áll: dió, birsalmasajt, mandula, mazsola, calisson, nugátok, alma, körte, narancs, dinnye szőlő, valamint a híres provence-i lepénykenyér.

KM