Összefogás az állatokért

Mátészalka - A szalkai gimnazisták bebizonyították: nem csak az eszük, a szívük is helyén van.

Ha az ember meglát egy aranyos kiskutyát, biztosan odalesz érte, „elolvad” tőle, simogatni és szeretgetni akarja. A reklámcégek mindezt már régen felismerték, így ha egy hirdetésben kutya (és gyerek) szerepel, az szinte biztos siker. Ám az is előfordul, amikor bizonyos kutyák láttán az ember szíve megszakad, a sírás kerülgeti, elcsuklik a hangja, nem tudja türtőztetni magát, eluralkodnak rajta az érzelmek, záporoznak a könnyei.

Remélem, hogy a példamutatásuk utat talál sok ember szívéhez." Ovcsarenkoné Tuba Viola

Szívszorító körülmények

Az utóbbi időben nekem mindkét érzésből bőven kijutott. Már több mint hét éve boldog kutyatulajdonos vagyok, emellett éveken keresztül gondoskodtam a szomszédunkban elárvult kutyákról. Aztán a telket megvették, és a kutyáknak menniük kellett. Igyekeztem nekik gondos gazdát találni, de minden erőfeszítésem kudarcba fulladt. Közben az anyakutya hosszas betegeskedés után megtért az örök vadászmezőkre. Az udvarunkon temettük el a fenyőfa árnyékában.

A megoldáskeresés közben – mi legyen Mukival? – jutottam el a mátészalkai kutyamenhelyre, az Összefogás az Állatokért Alapítványhoz, de ott olyan szívszorító körülményeket tapasztaltam, hogy úgy véltem, Muki ennél többet érdemel, így befogadtuk őt.

De nem elégedtem meg ennyivel. Szerettem volna segíteni a mátészalkai kutyamenhely szerencsétlen sorsú lakóin is, ezért az állatok világnapján gyűjtéssel egybekötött versenyt hirdettem az osztályok között az iskolámban, a Mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban.

A legtöbb pénzt a 9. B osztály gyűjtötte, a diákok jutalomként ingyen belépőjegyet kaptak a Nyíregyházi Állatparkba. A menhelyen élő négylábúak megsegítésére összegyűjtött pénzből több mint 1200 kg kutyaeledelre futotta, amit apránként juttatunk el a kutyáknak. Az egyik helyi áruház, ahol a legkisebb is számít, 170 kg kutyatápot ajánlott fel, a szalkai Rotary Club támogatásából pedig takarókat vásároltam a menhelynek.

Minden egyes nap érzem, hogy milyen jó pedagógusnak lenni, a gyűjtést lezáró eredményhirdetéskor ez az érzés még jobban megerősödött bennem.

Szívből örülök, hogy a Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium diákjai megmutatták, hogy nemcsak okos, de jó emberek is. Pedagógusként számomra nem csak az a fontos, hogy a továbbtanuláshoz szükséges ismeretekkel vértezzük fel tanítványainkat, hanem az is, hogy olyan felnőttekké váljanak, akiknek helyén van a szívük. Olyan emberek legyenek, akik érzékenyek mások problémáira, empatikusak, segítőkészek, akik a közönyt hírből se ismerik, tele vannak tettvággyal, önzetlenséggel.

Hétköznapi jó cselekedetek

A mi diákjaink odafigyelnek a környezetükre, és hajlandóak másokért kisebb–nagyobb áldozatokat hozni.

Arra kértem őket, hogy az akcióban tanúsított segítőkészséget naponta, a mindennapi életben is gyakorolják: ne sajnálják a jó szót senkitől, főleg, mivel ez semmibe nem kerül. Ne legyenek restek átadni a helyüket a buszon, segíteni egy idős embernek az utcán, megkérdezni a szomszéd nénitől és bácsitól, hogy mit tehetnek értük. Azt már mondanom sem kellett, hogy a jövőben is figyeljenek oda az állatokra, hiszen ők tőlünk függenek, a mi gondoskodásunkra és szeretetünkre vágynak.

A diákjaink büszkék lehetnek magukra, én is az vagyok rájuk. Remélem, hogy a példamutatásuk utat talál sok ember szívéhez.

- Ovcsarenkoné Tuba Viola pedagógus, Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium -