Henzsel Ágotára emlékeztek

Nyíregyháza - Vasárnap lett volna 60 éves Henzsel Ágota főlevéltáros.

A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára hétfőn emlékeződélutánt tartott, ahol Henzsel Ágota főlevéltáros élete és munkássága előtt tisztelegtek. A résztvevők felidézték személyes tapasztalataikat, és egy olyan szeretetreméltó, a munka iránt végtelen alázatot mutató személy képét festették le a hallgatóságnak, amely méltó lehet Henzsel Ágotához.

Imádta a munkáját

– Október 15-e után számunkra csak a fájdalom maradt, és a lehetőség, hogy befejezzük egy nagyszerű ember gazdag, szakmai életútját – kezdte emlékezőbeszédét Kujbusné dr. Mecsei Éva főlevéltáros, levéltári igazgató. – Ágota a maga csendes módján rendkívül sokszínű és érdekes munkát végzett. Utazás volt számára minden egyes nap, egy titkos felfedezés a múltban, amikor a levéltári anyagokat böngészte, tanulmányozta – idézte fel Ágota emlékét a főlevéltáros.

Henzsel Ágota 1982-ben szerzett diplomát az Eötvös Lóránt Tudományegyetem történelem és levéltár szakán. Frissdiplomásként a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár munkatársa lett, ahol egészen a tavaly ősszel bekövetkezett haláláig aktívan tevékenykedett. Kiemelt feladatai közé tartozott az iratok őrzése és feldolgozása.

– Nem sokkal később, a ’90-es években a kárpótlási törvénynek köszönhetően, több munkatárs tevékenykedhetett a levéltár falai között. Innentől kezdve nemcsak hadigondozási aktáink, de közművelődési és tudományos feladataink is lettek, valamint szépen lassan a mindennapi életünk részévé vált az informatika is. Elkezdtünk adatbázisokban gondolkodni – avatott be az intézmény múltjába dr. Mecsei Éva.

Átfogó kutatói tevékenység

Ágota nevéhez számtalan tudományos beszélgetés, ismeretterjesztő előadás, könyvbemutató és kiállítás kapcsolódik.

– Ma már – a statisztikák szerint – az az összeírás adatbázisunk az egyik legnézettebb, amit Ágota gondozott hosszú éveken keresztül, és Szabolcs megye feudális rendszeréről tartalmaz részletes információkat. Egy másik munkája, az úgynevezett Rákóczi-tár is nagyon népszerű, ami nem mellesleg Ágota egyik kedvenc témakörét és történelmi időszakát eleveníti meg – mondta az igazgató.

A főlevéltáros Halmosbokorból származott, ezért rengeteg időt és energiát fektetett a bokortanyák történetének feljegyzésébe és összeírásába. Szívügyének tekintette nemcsak a történelmi tények, de az ott élő emberek életének, életkörülményeinek is a bemutatását.

Posztumusz díjra jelölik

Márk Borbála, a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség jegyzője az emlékeződélutánon bejelentette, hogy az egyházközség igazgató lelkészének megbízásából a presbitérium határozatot hozott arról, hogy Henzsel Ágotát posztumusz nyíregyházi dísz­polgár címre terjeszti fel. A főlevéltárost a tirpákság életében végzett évtizedes, kiemelkedő és sikeres munkássága miatt jelölik a díjra.

Általában azokat az elismeréseket nevezzük posztumusznak, amit az illető halála után ítélnek oda az érintettnek, esetleg még az életében díjazásra jelölt elismerést csak a személy halála után adják át az örökösöknek. Henzsel Ágota – munkásságát ismerve – méltóbb díjazottja nem is lehetne ennek az elismerésnek.

Debrecenből is eljöttek

Henzsel Ágota számtalan levéltárban megfordult az évek során, így végzett kutatásokat a szomszédos megyékben, de a határon túli dokumentumok között is. Utazásai alkalmával rengeteg barátot szerzett, a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának igazgatója, Szendiné dr. Orvos Erzsébet is megosztotta személyes emlékeit Ágotáról a hallgatósággal: – Szabálykövetően, hatalmas kitartással fordította a latin nyelvű jegyzőkönyveket, majd készítette el róluk a regesztákat. Egy olyan magvetőhöz tudnám hasonlítani, aki nem érte meg az aratást, de biztos lehet abban, hogy a bő termésből jut az utódoknak is.

GE