Kívánság: hízzon a jég vagy olvadjon el!

Mátészalka, Vaja - Lékelni csak akkor tudnak az egyesület tagjai, ha megfelelő vastagságú a jég.

Egy horgásztó mindig ad munkát a fenntartásáért felelős egyesület tagjainak, legyen bármilyen évszak is. Nem kivétel ez alól a tél sem. Mi a helyzet vajon a Vajai-tóval ezekben a napokban? – kérdeztük meg Farkas Sándortól, a tó halgazdálkodási jogával rendelkező mátészalkai Szatmárvidéki Horgász Egyesület elnökétől.

Életveszélyes rámenni

– A múlt héten pénteken fagyott be a tó, s most a hét elején még csak 4-5 centiméterre vastagodott meg a jég, életveszélyes volt rámenni. Éppen ezért nem is tudtunk lékelni. Ráadásul ráesett a hó, ami eltakarta a fényt. Fény hiányában a vízben lévő növények is oxigénfogyasztóvá válnak, s a halak így veszélybe kerülnek. Szerencsére még csak egy hete van ilyen állapotban a tó. A hét elején esett is az eső, amitől elolvadt a jégen lévő hó. Ha tovább tart a hideg, hízni fog a jég, s akkor tudunk lékelni, télen ugyanis a legfőbb feladat a lékelés, a tó lélegeztetése – magyarázta Farkas Sándor. – Sajnos, visszatérő probléma nálunk az alacsony vízszint. A kút, ami táplálta a tavat, júniusban elromlott, és csak októberben sikerült helyette új kutat fúratni a vajai önkormányzat és Tisza Sándor polgármesternek köszönhetően. Az a kút most folyamatosan üzemel és tölti fel a tavat, ezért a mólónál nincs is befagyva a víztározó, hiszen a kútvíz melegebb. Bízunk abban, hogy a jég és a hó ellenére még nincs oxigénhiányos állapot a vízben.

Feltörik a partszéleken

Mint Farkas Sándor elmondta, van egy kis kerti traktor, amelyet felszereltek hótoló lappal, s vastag jégréteg esetén azzal szokták a havat hosszú csíkokban letolni a jégről, hogy a mélybe fény jusson. Ehhez a munkálathoz azonban legalább 10-12 centiméteres jég kellene a biztonság érdekében.

– Ha nem vastagodik a jég, akkor a partszéleken kell feltörnünk a jeget kézi erővel, hogy levegőzhessen a tó legalább a szélén – folytatta Farkas Sándor. – Bár az is igaz, hogy ez nem sokat segít, mert a vízszéleknél nagyon sekély a víz, s ott általában nincs hal, de hát mindent meg kell tennünk a természet és a halak védelme érdekében a természetvédelmi törvény előírásainak megfelelően. Mikor vasárnap kint voltam, körbenéztünk mindent, megnéztük a stégeknél lévő részeket, s láttuk, hogy életveszélyes a jégre menni. Természetesen az emberi élet az mindig előrébb való, mint bármilyen halállomány, de hát bízunk abban, hogy vagy hízik a jég a hidegben, vagy elolvad az enyhe időben. Természetesen vastag jégréteg esetén nálunk is népszerű a lékhorgászat, sokan szeretnek csukára horgászni kishallal. Télen a rablóhalak vannak veszélyben, hiszen sokat mozognak, míg a többi hal szervezetének lelassul a működése. Az elvermelt halak akkor fognak megmozdulni, ha oxigénhiányos állapot van. Ezt általában akkor látjuk, amikor a lékeknél megjelennek a halak és pipálnak, akkor igyekszünk még több léket vágni.

Reggelente ismét törik

– A halak pipálása figyelmeztető jel, volt olyan tél, amikor 300 léket is vágtunk a jégbe. Ráadásul azt minden nap karban kell tartani, hiszen reggelre befagy, s ezért reggelente az összeset újra fel kell törni, hogy tudjon lélegezni a víz. Szerencsére az egyesület tagjai szívügyüknek tartják a tavat, s az első telefonhívásra jönnek és segítenek a halőrnek, hiszen egyedül nem győzné ezt a munkát – tette hozzá befejezésül Farkas Sándor.

MML