Nekrológ: Búcsú Nagylucskay Lászlótól

Nyíregyháza - Rég találkoztunk személyesen. Egy kedélyes e-mailed jelezte néha, hogy élsz, aktív vagy, tartod a kapcsolatot az ismerősökkel, a kollégákkal.

Januárban váratlan, megdöbbentő hír járt körbe a téged tisztelők, a mérnök és építész kollégák között: meghalt Nagylucskay Laci, a helyi és országos szakmai közélet sokak által ismert, megbecsült alakja.

Azóta sor került a végtisztesség megadására is, méltósággal, szervezetten. A búcsúztató atya „mérnökzseniként”, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke olyan emberként köszönt el tőled, „akinek volt mire szerénynek lennie…”

A Győri Nemzetközi Ipari Park központi épületének terveivel vittük el közösen az ország keleti sarkából az építész és mérnök szakmák jó hírét a kilencvenes években, öntudattal, büszkeséggel, szakmai önbecsüléssel, amire nevelted a környezeted fiataljait, a mérnök- és építésztársadalmat egyaránt. Aztán követtük egymás ténykedését, szakmai, közéleti aktivitását, kisebb-nagyobb sikereit éveken át.

Meglepetéssel szembesültem vele, hogy alkotókészséged, grafikai, festői tudásod messze túlmutat a szakmádhoz szükséges mértéken, sőt, az építésztársadalom ez irányban képzett és fogékony tagjainak tiszteletét, de talán a profi művészvilág elismerését is kivívtad.

Számos elismerésed között megyei Prima-díjas lettél néhány éve „Építészet-építőművészet” kategóriában. A téged kevésbé ismerők akkor talán még nem tudták kellően értelmezni az ezt indokló érdemeidet, de a többség igen. A pályádat és készségeidet ismerők méltó elismerésként élték meg a számos más díjadat megkoronázó elismerést.

Néhány éve, akkor még nem gondolva arra, hogy utolsó közös munkánkon dolgozunk, a helyi LEGO-beruházás szabad­idős, rekreációs parkjának terveit készítettük. Kreatív, megbízható csapattárs voltál ekkor is, ahogy ismertünk, szerettünk és tiszteltünk.

Néhány napja végső búcsút vettünk tőled, a felkészült, öntudatos, újító szellemű szakembertől, a baráttól, egy új épületgépész-generáció kinevelőjétől, az irigylésre méltó festő- és grafikusművésztől.

Búcsúzom tőled a helyi építésztársadalom nevében. Az általam ismert legépítészebb, legempatikusabb mérnöktől, kollégától, baráttól, mérnökzsenitől. Hiányozni fogsz, az e-mailekkel, vidámságoddal, szakmai öntudatoddal, tudásoddal, emberségeddel. Ragyogjon neked az örök napsütés a felhők felett!

- Végh József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Építész Kamara elnöke, egy építész a barátaid közül -