Meg kell találni a boldogság forrását

Nyíregyháza - A nők boldogabbnak vallják magukat, mint a férfiak, a kistelepüléseken élők érzelmi elégedettsége magasabb, mint a nagyvárosi embereké. A World Happiness Report 2019-es jelentése szerint Magyarország a 69. helyről a 62.-re lépett a világ országait a lakosaik boldogságszintje alapján rangsoroló listán. Nyíregyházán a Bem József Általános Iskolában a magyarországi boldogságórák megálmodójával, Bagdi Bellával is beszélgettünk.

A boldogságtérképről leolvasható, hogy mely megyékben milyen mértékben tartják boldognak magukat az emberek. A felmérés a boldogság világnapján került a figyelem középpontjába, hiszen ma már bizonyos nézetek szerint a boldogság is tanulható.

Több mint ezer gyerek visított, dobogott és tapsolt egyszerre szerda délelőtt a Bem-iskola tornacsarnokában, és hiába volt fülsiketítő a zaj, senki sem szólt rájuk. Ez is része volt ugyanis annak a koncertnek, amelyet a magyarországi Boldogságóra projekt megálmodója, Bagdi Bella tartott, és amelynek a célja éppen az volt, hogy az óvodások, iskolások énekeljék ki magukból a feszültséget, legyenek vidámak, felszabadultak. A koncert apropóját az adta, hogy tegnap, március 20-án volt a boldogság világnapja, de maga a projekt nem korlátozódik egyetlen napra.

– A gyerekkorunkban hallott dalokat sokszor egész életünkön át hordozzuk a szívünkben, egy-egy szituáció vagy élmény hatására eszünkbe jutnak rég elfeledettnek hitt dallamok, szövegek. Azok a motivációs dalok, amelyeket én írok, pozitív üzeneteket hordoznak, és arról szólnak, hogy bármire képesek vagyunk. Belső erőt adnak, és ahogy a nekem küldött levelekből kiderül, ha a gyerekekkel rossz dolgok történnek és szomorúak lesznek, ezek segítenek nekik átlendülni a nehézségeken.

– De a zenét nem csak hallgatni érdemes: az éneklés, különösen az együtt éneklés a testünkre és a lelkünkre is pozitívan hat. A boldogságfokozó technikák egyike éppen ezért a zene – ezt minden koncerten megtapasztalom, és nagy örömmel látom, ahogy a gyerekek felszabadultan élvezik az éneklést. Az én életemben a boldogság forrása a zene, de nem vagyunk egyformák.

– Az a fontos, hogy mindenki megtalálja azt, ami boldoggá teszi – mondta Bella, aki számára a boldogság örömet, elégedettséget, pozitív jóllétet jelent: olyan mindennapokat, amiket átitat az érzés, hogy jó élni.

Nem csak apró örömök

A Bem-iskola három évvel ezelőtt csatlakozott a Boldogság­óra programhoz, azóta már elnyerték az Örökös boldog iskola címet, de számukra ennél is fontosabb, hogy a jótékony hatásait nap mint nap meg is tapasztalják. – A boldogságórákon fejlődik a diákok érzelmi intelligenciája, pozitív életszemléletük pedig a teljesítményükre is jó hatással van – mondta lapunknak dr. Baloghné Mester Éva, az intézmény igazgatója, aki hozzátette: a módszert minden tanórába és foglalkozásba be tudják csempészni a pedagógusok.

– A negyedikes Papp Rudolfnak minden kedden van boldogságórája, és azt mondja, az osztálytársai is nagyon szeretik. – Párnákon ülünk a földön, egy kört alkotunk és beszélgetünk, vagy zenét hallgatunk. Minden hónapnak van egy témája, amit az órákon megbeszélünk, és az a jó, hogy őszinték lehetünk egymással. A mostani téma az apró öröm: készítettünk egy plakátot, amire mindenki felírta vagy felrajzolta, hogy mi volt az az apróság, ami boldoggá tette – mesélte a kisdiák, aki számára az elmúlt időszak legfontosabb eseménye az volt, hogy levizsgázott kungfuból. – De számomra ez nem apró öröm, hanem óriási – tette hozzá.

Kellemesen átélt érzelmek

A pszichológia messzebbről kezdi az elemzést, amikor a boldogság gyökereit boncolgatja. A szakirodalom szerint a boldogság érzését azok tudják megélni, akik az élet bármely területén képesek az eléjük gördülő akadályokat átugrani.

– Ez azért is fontos, mert minden sikerélményt pozitív érzelem kísér, amely kitágítja az ember gondolatrepertoárját, jobban érzi magát fizikálisan és intellektuálisan. Ezek az érzelmi többletek erősítik társas kapcsolatainkat is – mondja Lévai Ágnes Melinda szakpszichológus. – Pozitív érzelem az öröm, a kíváncsiság, a szeretet és a megelégedés, de ettől jóval szélesebb az érzelmi skála, viszont ezen érzéseknek evolúciós funkciójuk is van – jegyezte meg a szakember –, mégpedig az, hogy motorizálják a személyiségfejlődést. Az, hogy kinél melyik pozitív érzelem kerül előtérbe, sok mindentől függ, s részben emiatt is jelenthet a boldogság mindenki számára mást. Az azonban biztos, hogy a jó érzést keltő, kellemesen átélt érzelmek alakítják ki és tartják fent. – Mi teheti az embert boldoggá? – tehetjük fel a kérdést. – Lehet az a munka, a család, a sport, a hobbi s bármi más; de nem ezek meghatározására kell keresni a választ: sokkal fontosabb, hogy amit teszünk, abban meg tudjuk találni az örömöt, fent tudjuk tartani az érdeklődést, ami elégedettséggel tölt el minket. Ezt az állapotot definiálhatjuk boldogságként – tárta fel a fogalom pszichológiai lényegét a szakpszichológus.

KO, SZA