Esőért imádkoznak a megyei gazdálkodók

Szabolcs-Szatmár-Bereg - Az aszályos időszak negatívan hat a mezőgazdaságra. Az elmúlt hetekben, sőt hónapokban megyénkben csak minimális mennyiségű csapadék hullott. A hosszú ideje tartó aszályos időszak negatív hatással van a mezőgazdaságra, a különböző szántóföldi és a kertészeti kultúrákra. – Tavaly július végétől gyakorlatilag csak november végén, december elején esett a megyénkben számottevő mennyiségű csapadék – mondta Pásztor András, a Timári Vetőmag és Szárító Kft. ügyvezetője.

A szakember szerint az elmúlt hétvégén lehullott kevés eső nem oldotta meg a problémákat. – Timárra és környékére mindössze 1-2 milliméternyi csapadék érkezett – tette hozzá.

– A megyében sem esett sehol 3 milliméternél több csapadék. Ha ez az aszályos időszak folytatódik, és májusban, amikor a növények már növekednének, nem érkezik jelentős mennyiségű eső, az a szántóföldi növénykultúrára, a termésátlagokra nézve tragikus következményekkel járhat – tette hozzá Pásztor András.

– A talajművelési munkákat is nagyon nehéz elvégezni, ha ilyen száraz a föld. Az egyenletes kelésekhez is kellene az eső, a kései búza esetében ez jelentős problémákat okoz. A bokrosodási folyamat sem optimális, ha a talaj ilyen mértékű vízhiánnyal küzd. A gyökér is szép lassan növekszik és kúszik majd lefelé, de ha ilyen marad az idő, akkor nem lesz a földben víz, amit fel tudna venni. Még egyszer mondom: jól jönne végre egy kis eső, de a csapadék szempontjából a legkritikusabb időszaknak a május ígérkezik – húzta alá Pásztor András, a Timári Vetőmag és Szárító Kft. ügyvezetője, aki szerint hazánkban az öntözés csak kevés gazdaságban megoldott, ezt a szakember egy számadattal érzékeltette: Magyarországon a 4 millió hektáros szántóföldi földterületből jó, ha 100 ezret öntöznek a gazdálkodók.

Mérsékeltebb termés

– Az idei aszályos tavasz kihatásait gyümölcsültetvények esetében csak az előző évvel együtt lehet reálisan értékelni. A tavalyi év meglehetősen aszályos volt, ami ráadásul, a kajszibarackot és őszibarackot kivéve, párosult egy nagy termésterheléssel. Ezen tényezők miatt a nagy termést produkáló gyümölcsfajoknál már ősszel látható volt hogy, főképpen a nem öntözött ültetvényekben nem túlzottan jó a virágrügy-berakódottság, ami értelemszerűen egy mérsékeltebb termést eredményezhet – mondta lapunknak dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A csengeri származású szakember hozzátette: a virágrügyek további, szüret utáni fejlődéséhez szükség lett volna az őszi csapadékra, ami egyes térségekben október és november folyamán megérkezett, más térségekben viszont az ősz is száraz maradt. Ez – főleg az elegendő csapadék nélkül maradt termesztőkörzetek öntözetlen ültetvényeiben – bizonyosan nem hatott pozitívan a virágrügyek „érésére” és az idei termésre. A tél egész Magyarországon egyaránt kevés csapadékot hozott, ami közvetlenül nem probléma, mert ekkor mélynyugalomban vannak a gyümölcsfák, közvetetten azonban mégsem kívánatos állapot, mert a téli csapadék szolgáltatja a talaj értékes víztartalékát a tavaszi időszakra.

– Az elmúlt 6-8 hónap csapadékhiányos állapotának tükrében lett volna különösen nagy szükség a kora tavaszi csapadékra, tekintettel legfőképpen arra, hogy március-április folyamán a fák virágzása során, illetve az azt követő hetekben ugrásszerűen és jelentős mértékben megemelkedik a gyümölcsfák vízigénye. A jó terméskötődéshez és a megfelelő kezdeti gyümölcsfejlődéshez jó vízellátottságot igényelnek a fák, így a csapadék iránti igény egyre inkább növekszik, még akkor is, ha adott esetben eddig nem jelentett különösebb zavart a hiánya. A kajszibarack virágzása már befejeződött az egész országban, az őszibaracké még zajlik, de a többi gyümölcsfaj virágzása is megkezdődött vagy megkezdődik 1-3 héten belül. Bizonyos, hogy a 6-8 hónapja tartó relatív csapadékhiány nem gyakorol pozitív hatást az termésre, de jelen pillanatban lehetetlen meghatározni, hogy lesz-e, és ha igen, akkor milyen mértékű negatív kihatása az idei termésre. Valószínűsíthető továbbá az is, hogy az öntözött ültetvényekben (a hazai termelőfelület egynegyede) mérsékeltebb problémát jelent a csapadékhiány – összegezte dr. Apáti Ferenc.

Hal helyett cirok kerül a tófenekekbe

A halastavak rég nem látott állapota is jelzi, mekkora a szárazság megyénkben. Radóczi János, a Szabolcsi Halászati Kft. ügyvezető-tulajdonosa szerint súlyos a helyzet Szabolcs-Szatmár-Beregben.

– A halastavainkat maradéktalanul fel sem lehetett eddig tölteni. Az alacsony vízállások miatt két 20 hektáros tavunk is üresen maradt, szárazon áll. Már nem hisszük, hogy idén elfogadható évünk lesz. Elbizonytalanít ez a helyzet, nem tudom, hogy ilyen körülmények között ezt a halgazdaságot kell-e, vagy nem szabad, mert nem éri meg, fejleszteni. Ami az előttünk álló heteket illeti: már megvettettem a cirokvetőmagot, amivel be akarom vetni a tófenekeket. Termelni fogunk bennük, hiszen üresen nem állhatnak, így ugyanis begazosodnak s tönkre mennek – vetíti előre a várhatóan április második felében sorra kerülő, 35 éves ügyvezetői praxisában eddig példa nélkül álló, „hal helyett most cirkot telepítünk”-szituációt Radóczi János.

TG, GB