Gondoskodni kell a szülőkről

Az Alaptörvény előírja, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek a rászoruló szüleikről gondoskodni. Sokakban merül fel a kérdés, ki jogosult a szülőtartásra, kitől követelhető, hogy eltartsa az édesapját vagy édesanyját, illetve ha perre mennek, mi alapján dönt a bíróság a vitában.

A kérdéseket feltettük Sterné dr. Deák Andreának, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivőjének, aki emlékeztetett rá, a szülőtartás nem új jogintézmény, azt már az Alaptörvény hatályba lépését megelőzően is szabályozta a családjogi törvény, valamint a Polgári törvénykönyv is tartalmazza – a rokontartás szabályai között – az erre vonatkozó rendelkezéseket.

Több feltétel van

– A gyermektartási kötelezettségének több feltétele is van, így önmagában egy bizonyos kor, például a nyugdíjkorhatár elérése nem alapozza meg a fizetési kötelezettséget – magyarázta Sterné dr. Deák Andrea. – Rászorultnak az tekinthető, aki életkora vagy munkaképtelen állapota miatt keresettel nem rendelkezik, és nincs egyéb forrásból származó jövedelme sem, továbbá – személyes szükségletei kielégítésére szolgáló vagyontárgyak kivételével – értékesíthető vagy hasznosítható vagyonnal sem rendelkezik. Vizsgálni kell azt is – fogalmazott a szóvivő –, a szülő nem hibás-e abban, hogy rossz anyagi körülmények között él. Csökkent munkaképesség esetén a bírói gyakorlat szerint a szülőtől elvárható, hogy a megmaradt munkaerejéhez mérten dolgozzon, és abból a megélhetését finanszírozza.

– A felsorolt feltételek teljesülése esetén sem kötelezhető azonban a gyermek szülőtartásra akkor, ha nincs teljesítőképessége – mondta a szóvivő, és kiemelte: a felnőtt gyermek teljesítőképességének vizsgálatakor kiemelt súllyal értékelik azt a tényt is, hogy kell-e kiskorú gyermekről gondoskodnia. – A kiskorú gyermek érdeke mindenek feletti, ez megelőzi a szülő tartását – nyomatékosította Sterné dr. Deák Andrea, megjegyezve: ha a szülőtartás veszélyezteti a kiskorú gyermek ellátását, akkor senki sem kötelezhető arra, hogy a szülőjének tartásdíjat fizessen.

– Pereskedéskor a bíróságnak több szempontot vizsgálnia kell, mert a szülő csak abban az esetben jogosult tartásra, ha önhibáján kívül rászorult, és nincs tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa, és arra nem érdemtelen – sorolta a szempontokat a szakember. A bíróság nemcsak a szülő, hanem a gyermek kereseti jövedelmi és vagyoni viszonyait is vizsgálja, ugyanis a gyermek teljesítőképessége a szülőtartás alapvető feltétele. Ha egy nagykorú gyermek munkanélküli, betegsége miatt csökkent munkaképességű és csak alacsony összegű szociális járadékot kap, akkor alapvetően nem várható el, hogy abból még a szülőjét is támogassa – említett egy példát a szóvivő.

Kirívóan súlyos magatartás

– Az érdemtelenség körében – tért át egy másik fontos szempontra a szóvivő – a bíróság azt is vizsgálja, tanúsított/tanúsít-e a szülő a gyermekével vagy annak vele együtt élő hozzátartozójával szemben súlyosan kifogásolható magatartást, vagy olyan életvitelt folytat-e, amely miatt tartása a kötelezett gyermekétől nem várható el. A jogszabály rögzíti, amennyiben a szülő a tartási, nevelési, gondozási kötelezettségének eleget tett, a gyermek csak a vele szemben tanúsított kirívóan súlyos magatartás esetén hivatkozhat a szülő érdemtelenségére.

– Mivel a jogszabály nem határozza meg, mi minősül kirívóan súlyos magatartásnak, ez minden esetben gondos mérlegelést igényel. De ilyen például a gyermek bántalmazása, rágalmazása, ahogy az is, ha a szülő a tartásdíj fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a gyermeke nevelését nem biztosította.

Önmagában az, hogy a gyermek a szülőtől elhidegült, a kapcsolatuk rossz, kiüresedett, nem mentesíti a nagykorú gyermeket a tartási kötelezettsége alól.

Ismert olyan döntés is, amely kimondja, hogy bár a szülő nem nyújtott kellő szeretetet a gyermekének, ez nem teszi őt érdemtelenné a tartásra, így a gyermeket a bíróság tartásdíj fizetésére kötelezte – mondta Sterné dr. Deák Andrea. – A tartásdíjat fix összegben állapítja meg a bíróság, az havonta előre esedékes. Ha egy szülőnek több gyermeke van, akkor ez a kötelezettség a gyermekek között – jövedelmüktől függően – megoszlik. Amennyiben valamelyik gyermek természetben látja el a szülőjét, rendszeresen gondozza, ezt a körülményt a javára kell írni. A szülőtartással kapcsolatos perekről nincs statisztika, így az sem tudható, milyen gyakran tárgyalnak ilyen ügyet a bíróságokon, de az biztos, hogy ezek lelkileg megterhelik az érintetteket, mert a per során a régmúlt idők sebei is felszakadnak – tette hozzá a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője.

Az intézmény is perelhet

– A jelenleg hatályos jogsza­bályok lehetővé teszik, hogyha a szülő idősek otthonában él, de a jövedelme nem elegendő arra, hogy ezt fizesse, vagyona sincs, akkor az in­tézmény saját jogon indíthat pert a nagykorú gyermekek ellen, akik a jogosultsági feltételek teljesülése esetén kötelezhetőek térítési díj fizetésére – mondta befejezésül Sterné dr. Deák Andrea sajtószóvivő.

BM