Te az enyém, én a tiéd, de mi a miénk?

Volt idő, amikor a szülők háztűznézőben vették szemügyre a jövendőbeli családjának anyagi helyzetét, s bizonyos társadalmi rang alatt nem léphettek frigyre a szerelmespárok. Ma is vannak olyan országok, ahol kizárólag busás hozománnyal viszik el a lányt a háztól, vagy jó pénzért adják oda a fiatal – sokszor még kiskorú – arát. De maradjunk csak a mánál, amikor is a házasságok saját döntésből, szerelemből köttetnek. Ebben az esetben is nagyrészt az azonos társadalmi státuszhoz tartozók házasodnak össze, s megfigyelhető az is, hogy egyre inkább szeretik a felek külön tudni a saját vagyont, amire a legnagyobb biztosíték a házassági vagyonjogi szerződés.

– A magyar családokban a házassági vagyonjog ugyanúgy tabu, mint a végrendelkezés, azonban sok esetben magát a házastársat, a közös háztartást védenék meg a szerződéssel. Leginkább akkor, ha valamelyiküknek bankhitele van, amit nem akarnak közössé tenni. Akkor is felmerül az igény rá, ha nem az első házasságát köti valamelyikük, és a korábbi válásból maradtak vissza rendezetlen anyagi ügyei, esetleg az egyiküknek nagy összegű tartozás van a nevén, ha a kölcsönt közösen törlesztik, joggal tart a másik fél a hitel bedőlésétől, aminek végrehajtása az ő vagyonát is érintené – emelte ki a példákat dr. Bardi Béla ügyvéd.

Élettársak is megköthetik

– A vagyonjogi szerződésben ki lehet kötni, hogy a házastársak között nem jön létre közös vagyon, egymás tartozásaiért nem felelnek, így a másik adósságát sem cipelik tovább – tette hozzá az ügyvéd.

– Előfordul az is, hogy jelentős vagyoni eltérés van a házastársak között jövedelmüket, bevételeiket illetően, s hogy kinek mi jár a közösen összeszedett javakból, mivel rendelkezhet: a házassági vagyonjogi szerződésben átláthatóan, könnyen lehet tisztázni. A dokumentumot a házasság előtt és a házasság fennállása alatt is meg lehet kötni. A szerződés lehetővé teszi, hogy a törvényben foglalt, a házastársi vagyonközösség rögzített szabályaitól eltérően osszák meg vagyonaikat. Érvényességéhez feltétlenül szükséges közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása: be kell jegyezni a közjegyzők által kezelt házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába – hívta fel a figyelmet dr. Bardi Béla.

Személyes vagyontárgyak

Magyarországon a párkapcsolatok jelentős részében szóba sem kerül a szerződés, holott a párválasztás és a házasságkötések sokkal későbbre tolódnak, mint évtizedekkel ezelőtt, tehát nagyobb a valószínűsége, hogy a frigyre lépő 35-40 éves férfinak vagy nőnek már jelentős saját vagyona legyen, úgymond: „hoz valamit magával a közös konyhára.”

– Házastársak között automatikusan fele-fele arányban osztatlan közös tulajdon keletkezik az akár közösen, akár külön-külön megszerzett valamennyi vagyontárgyra vonatkozóan. Ebbe beletartoznak a kötelezettségek és a hitelek is, minden, amit a házastársak együtt vagy külön szereztek: mindkét fél fizetése, illetve a különvagyon haszna (például a különvagyoni lakás bérleti díja is közös vagyonnak számít).

Házasság alatt szerződés hiányában is kivételt képeznek ez alól azok a tárgyak, amelyek a házasságkötéskor már megvoltak, a személyes használatra szolgáló eszközök.

Fontos kiemelni azt is, hogy gyakori félreértést generál az a szabály, hogy az a vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgálja (berendezési tárgyak és eszközök) ötévnyi házasság után közös vagyonná válik. Ez csak a mindennapi használati tárgyakra szól, tehát egy ingatlan nem lesz közös 5 év házasság után sem, ha különvagyon volt eredetileg. Ezzel ellentétben például egy új laptop, új mobiltelefon már igen. A félreértést az adja, hogy nem a tárgynak kell 5 éve meglennie, hanem a házasságnak fennállnia.

A vagyonjogi szerződésben tisztázhatók ezek a kérdések, abból a szempontból is lényeges, hogy a szerződéssel befolyásolhatjuk, mi kerül a majdani hagyatékunkba – jegyezte meg dr. Bardi Béla ügyvéd.

KO