A megmaradás záloga

Azt nagyon sokan tudják, hogy Tákos, a beregi Tiszaháton fekvő aprófalvak egyike a mezítlábas Notre Dame-ról híres: a település legmagasabb pontján épült templom a XVIII. századi népi építészet kimagasló művészeti alkotása – aki ezen a vidéken jár, biztosan megcsodálja kazettás mennyezetét, szószékét és legénykarzatát. Arról talán kevesebb szó esik, hogy a település a beregi keresztszemes hazája is: az itt élő ügyes kezű lányok, asszonyok szívüket, lelküket adják ezekhez az alkotásokhoz.

Barátok háza

A felújított tájház csütörtöki átadásán kiderült, hogy a település polgármestere, Filep Sándor is tud varrni, igaz, ahogy fogalmazott, csak vezércsíkot, de aki a tornácos épületbe belépett, láthatta, milyen gyönyörű falvédők, terítők, faliszőnyegek, párnahuzatok viszik messze földre a pici település hírét.

– A XIX. század végén épült a ház, amelyben a falu első embere, a bíró lakott, a fordított tulipánokkal díszített épületet sokáig barátok háza néven emlegették. A 2001-es árvíz után fel is újították, de annyira tönkrement, hogy be kellett zárni. A Magyar Falu Programnak köszönhetően most sikerült felújítani, így újra a települést szolgálja és várja a látogatókat – mondta Filep Sándor, hozzátéve: szeretnék, ha a turisták a tájházban azt is láthatnák, hogyan készül a beregi keresztszemes.

A hit és a közösség ereje

– Amikor egy térség lakói olyan sokat szenvednek, mint amennyit a beregiek, mindenkiben felmerül a kérdés: vajon mire volt szükség ahhoz, hogy képesek legyenek talpra állni? – tette fel a kérdést Gyopáros Alpár. A modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos azt mondta, az itt élőket mindig is segítette az erő hitük, ami mellett fontosak a családi és közösségi kötelékek.

– A Magyar Falu Program célja, hogy teret biztosítson a helyi közösségeknek, amelyeknek felbecsülhetetlen az erejük. A falvakban és a kisebb városokban az emberek ismerik egymást, figyelnek egymásra, és amikor a fiatalok arról döntenek, hogy helyben maradjanak vagy költözzenek-e el egy nagyvárosba, az infrastrukturális adottságok mellett nagy súllyal esik latba az is, hogy az adott településen működnek-e a kis közösségek. Éppen ezért az, hogy Tákoson megújult a tájház, az itt élőknek talán csak annyit jelent, hogy szebb lett a falu egy épülete, de valójában ez az ország megmaradásának záloga – mondta a kormánybiztos.

A megmaradás záloga

– Gyopáros Alpár beszélt az 1947-es árvízről, amikor a híradások szerint csak a templom teteje látszott ki a vízből, de mi, akik itt vagyunk, élénkebben emlékszünk az 2001-es pusztításra. Az akkori hatalmas árvíz után az 1. Orbán-kormány újjáépítette az elpusztult házakat, és ahogy akkor, azóta sem hagyjuk magukra a vidéken élőket – mondta dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő, aki a Magyar Falu Program kezdeti szakaszáról is beszélt.

– Amikor elindult a program, sok polgármesterrel beszéltem arról, mit szeretnének megvalósítani a saját településükön, és örültem annak, hogy nagyon sokan közösségi terek kialakításában gondolkodtak. Ezt a térséget sokszor sújtotta a történelem, sokszor pusztított itt a természet, de a Beregben erős, határozott emberek élnek – nem hiába írta Ady Endre Móricz Hét krajcárjának megjelenése után, hogy az „itt élő emberek nem hazudnak akarattal. Ha keserű a szájuk, köpnek, ha viszket a tenyerük, ütnek…”. Ezért nem véletlen, hogy a program első ünnepélyes átadását itt, Tákoson tarthatjuk, ez az épület a jövőbe vetett hit megnyilvánulása – mondta dr. Tilki Attila.

Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke úgy fogalmazott: Magyarország legerősebb közösségei ebben a térségben élnek, ahogy a legbarátságosabb embereket is itt találjuk – azt mondta, ez a megmaradás záloga.

KM