Kis kutak nagy kataszterben

Ez év végéig van arra lehetőség, hogy a kúttulajdonosok bírság kiszabása nélkül megszerezhessék illegálisan létesített fúrt vagy ásott kútjaikra az immár szükséges fennmaradási engedélyt.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezésére az Országgyűlés döntése értelmében 2020. december 31-éig lehet fennmaradási engedélyt kérni az engedély nélkül fúrt vagy ásott kútra, aki ezt nem teszi meg, annak 2021. január 1-je után vízgazdálkodási bírságot kell fizetnie. A bírság a vízgazdálkodásról szóló 1995-ös törvény alapján magánszemély esetében 300 ezer forintig terjedhet.

A szabályozás háttere az, hogy Magyarország ivóvízellátása 95 százalékban a felszín alatti vízkészleteinkből történik.

A vízkészlet véges természeti erőforrás, melyet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a víz pótlódásának egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon. A fenntartható vízgazdálkodást jelentősen veszélyezteti az engedély nélküli, sok esetben szakszerűtlenül kialakított kutak nagy száma.

A vízügyi ágazat célja a kutak engedélyezett státuszba sorolásával az, hogy a vízi létesítmények regisztrálva legyenek és adatbázisba kerüljenek. Erre a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás és a felszín alatti vizek minőségének megóvása miatt van szükség.

Jegyzői hatáskör

A törvény szerint a kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges.

Minden olyan ásott, fúrt vagy vert kutat engedélyeztetni kell, amelyre – a létesítés időpontjától függetlenül – jelenleg nincs érvényes üzemeltetési és fennmaradási engedély. Ha engedély nélkül vagy attól eltérően épült, fennmaradási engedélyt kell kérni. Az eljárás illeték- és díjmentes.

A január 1-jén hatályba lépett jogszabály előírja, hogy a felszín alatti vízi létesítmények – köztük a települési jegyzők engedélyéhez kötött kutak – helyét meg kell határozni.

A jegyző azokat a kutakat engedélyezi, amelyekből évi 500 köbméternél kevesebb talajvizet vesznek ki egy olyan telken, amelyen ház – vagy házra építési engedély – van, a kérelmező pedig magánszemély. Amennyiben ivóvízcélra is használják, a kút vizét be kell vizsgáltatni.

A jegyző által engedélyezett kutak helyét az egységes országos vetületi rendszerben (EOV) vagy pedig a földrajzi szélesség és hosszúság megadásával kell megjelölni, amit a Google térképalkalmazásában könnyen meg lehet találni.

A jegyzői hatáskörbe tartozó fúrt kutak műszaki paramétereinek (például az iránycső, a csövezet, a szűrőzött szakasz stb. adatai) ­megadásához kútfúró szakember közreműködése szükséges.

A kérelemhez a kútról készült fényképet is mellékelni kell, amit lehet kinyomtatva csatolni vagy elektronikusan, e-mailben is küldeni.

Ötszázig ingyenes és adómentes

Az engedélyt – amennyiben a döntés meghozatalához minden szükséges információ rendelkezésre áll – a kérelem beadását követően 8 munkanapon belül adják ki, kivéve, ha hiánypótlás vagy helyszíni szemle szükséges, mert akkor 60 napos átfutási idővel kell számolni.

A vízgazdálkodásról szóló törvény alapján a vízhasználóknak a vízjogi engedélyért évi 500 köbméter használat alatt sem járulékot, sem adót nem kell fizetniük. A háztartási igényt kielégítő kutakból kivett vízmennyiséget nem kell mérni, így azokra nem kell vízórát szerelni. A nem jegyzői hatáskörbe tartozó kutak esetében a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a fennmaradási engedélyezési eljárás. Mindenesetre, ha a tulajdonos az engedély nélkül vagy illegálisan létesített kutat 2020. december 31. után kívánja engedélyeztetni, bírságra számíthat.

GB