Lemondás nélkül nem élhető meg a siker sem

– A nagyböjti időszak a böjt, az imádság és az alamizsna hármasára épül, a szeretet tetteire – mondta Felföldi László, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház plébánosa.

Kudarc, amely megerősít

– A böjt az emberi lélek érzékenységét fokozza, közben jobban tudunk figyelni Istenre, önmagunkra és ezáltal embertársainkra is.

Az imádságban a találkozást emelném ki, azt a találkozást, amikor meglátjuk a másikban azt, amire vágyik.

– Nemcsak a kolduskora, szegényekre kell gondolni, hanem sokszor a közvetlenül mellettünk élőkre.

– Mi az, amit én a szeretetteli tettekben adni tudok a másiknak. Több idő jut odafordulni az emberekhez és felfedezni társaink, barátaink, családtagjaink vágyait és lelki értelemben vett éhségeit. Természetesen ahhoz, hogy mindezeket meglássuk, ismerni kell önmagunkat, lelki gazdagságunkat, és azt, hogy képesek vagyunk adni, szeretni – összegezte a nagyböjt lényegét Felföldi atya.

A római katolikus plébános arról is beszélt, a böjt lemondás. Ezt a lemondást a ma embere már nem szívesen vállalja, hiszen ha nem látjuk célját, nem értjük értelmét, nem szívesen fosztjuk meg magunkat a „jótól”.

Ahhoz, hogy lássuk a böjt végcélját, meg kell fogalmazni az értelmét.

– Így vagyunk ezzel máskor is, hiszen ahhoz, hogy valamit sikerrel valósítunk meg, meg kell tervezni és végre kell hajtani, még akkor is, ha nem jár mindig örömmel, le kell mondani dolgokról, és ez a mi választásunk, az ember döntése, hogy mit képes elhatározni és betartani. Például az egyetemista is lemond a szórakozásról vizsgaidőszakban és készül a megmérettetésre, s látja a végcélt, a diplomát, amiben benne lesz a munkája, a sikere. De számtalan példát említhetünk, hogy tulajdonképpen mi minden jár böjttel, lemondással az életben – tette hozzá.

– S igenis fontos, hogy a böjtben az ember megtapasztalja gyengeségeit, botlásait, eleséseit, a sikertelenségét. Ilyenkor ismerjük meg ugyanis önmagunkat, s képesek lehetünk a kudarchelyzetekből tanulni. Nem feladni a célt, mert a kudarc is megerősíthet bennünket abban, hogy igen, nekem ezen az úton kell továbbmennem.

KO