A hazáért is harcoltak a Krúdy család tagjai

A Krúdy név hallatán a legtöbb ember Nyíregyháza és a Nyírség közismert és népszerű írójára, Krúdy Gyulára gondol, azonban a városhoz szorosan kapcsolódó família több olyan családtagot is felnevelt, akik katonaként sokat tettek szeretett hazájukért, azonban kevésbé ismerjük őket, az író mellett kevesebb szó esik róluk.

Családtörténeti kutatások

A családi emlékezet úgy tartotta, hogy a Krúdyak őse a dél-itáliai, műemlék katedrálisáról, templomairól és erődítményéről híres Campobasso városából származott, Beatrix királyné kíséretében került szakácsként Magyarországra, Mátyás király udvarába, nevét még olaszosan Crudie-nak írta. Ugyancsak emlékeztek egy másik felmenőre, aki iparosból lett a visegrádi lovagi tornák ünnepelt bajnoka, a fekete sereg vitéze, amiért is címeres nemeslevelet kapott az igazságos uralkodótól.

Hogy ez valóban így volt-e, nem tudjuk. Ha volt is 15. századi nemessége a Krúdyaknak, csak feltételezhető, sokkal inkább valószínűbb, hogy ez a 17. században történhetett meg: Nagy Iván 1671-re teszi, akivel később az író nagyapja levelezést folytatott családtörténeti kutatásai révén.

Olaszos mentalitás

Az viszont talán nem véletlen, hogy egy bizonyos olaszos mentalitás mindig is jellemző volt a családtagokra: a finom ételek, a tüzes borok (ezt az író fejlesztette mesterfokra), a csinos nők iránti szinte olthatatlan vágyakozás, a római katolikus hit és a gyakori ­családi perpatvarok ­éppúgy hozzátartoztak a mindennapokhoz, mint a hazához való rendíthetetlen hűség.

Fennmaradt a családi címer leírása is: „Kékben, fészkében ülő, fiait vérével tápláló gödény. A pajzs felső sarkaiban 1-1 arany csillag ragyog. Sisakdísz: kivont kardot tartó könyöklő kar. Takarók: kék-arany és vörös-ezüst.” A mellkasát feltépő és kiömlő vérével a fiókáit tápláló pelikán nemcsak az önfeláldozás szimbóluma, hanem a 12. századtól mély teológiai jelentéssel is bírt: Krisztus-szimbólummá vált, gyakran megjelenik templomok freskóin, egyházi énekekben is. Átvitt értelemben az Eucharisztia magyarázata, igen népszerű volt a protestánsok körében is. Városcímerekben is feltűnik.

A család első, hitelesen dokumentált tagja, (I.) Pál Zólyom megyéből származott, az 1754/55-ös országos összeíráskor Nógrádban igazolta nemességét, 1775-ben prókátor (ügyvéd), Szécsénykovácsiban volt birtokos, ahonnan a család nemesi előnevét is vette. Fia, (I.) János, Lengyel Ágnes férje. Fia, (II.) János (1792–1855), az idősebb ág alapítója, az író dédapja és (II.) Pál (1799–1859), az ifjabb ág őse.

Az író nagyapja, (I.) Gyula (Szécsénykovácsi, 1823 – Nyíregyháza, 1913), a „gróf úr”, 1848/49-es honvéd százados, Klapka György adjutánsa, komáromi kapituláns, halálra ítélték, és évekig bujdosott. Isztiméren 1850-ben vette feleségül Radics Máriát (Várpalota, 1822 – Nyíregyháza, 1922), akivel még Komáromban ismerkedett meg. Találkozott Kossuthtal és Görgeyvel is. Nejét 1875-ben elhagyta, és Homik Karolina mellett fejezte be hosszú életét a Kiss Ernő utca 34. számú házban, amely szépen felújítva ma is áll. A nagymama volt legnagyobb hatással Gyula unokájára, annak íróvá válásában. 1903–1919 között Várpalotán élt, majd visszaköltözött Nyíregyházára.

Élénk közéleti ember

A nagyapa nógrádi aljegyző, majd ügyvéd Debrecenben, a debreceni Honvédegylet tagja. Ügyvédi praxisát áttette Nagykállóba, majd amikor a megyeszékhely Nyíregyháza lett, irodáját itt működtette. A városi képviselő-testület tekintélyes tagja, élénk közéleti ember volt. A Szabolcs vármegyei Honvédegylet elnöke, majd a honvédelmi miniszter kinevezte a budai Honvéd Menház parancsnokává.

Első házasságából születtek: (II.) Gyula (Várpalota, 1850 – Nyh., 1900) köz- és váltóügyvéd, Ilona (Nyh., 1869 – 1872) és Béla (Nyh., 1870 – 1897) huszár hadnagy, vármegyei központi írnok. Halálát tbc okozta. Második nejétől nemzette Ilona leányát, aki iparművész volt. A Vay Ádám utca 57. számú házban lakott (ma: Lukovics Fru-Fru Szépségszalon), 1942-ben a Fried­mann-telepre költözött a Hegyi út 314. szám alá. Nehéz sors jutott neki.

Ellentéte apjának

Az író apja tökéletes ellentéte volt apjának és bohém fiának, Gyulának. Szívbetegsége miatt korán meghalt. Feleségétől, Csákányi Juliannától (Nyh., 1859 – 1945) születtek Nyíregyházán, utólag törvényesítve: (III.) Gyula (1878 – Budapest, 1933) író, Nyíregyháza díszpolgára, Erzsébet (1880–1881), ismét Erzsébet (1881–†?), Havas János (1880–1904) kereskedő neje, Ilona (1883–1884), Péter (1885–†?) fővárosi tanár, író, Ödön (1886–†?), János (1888–1922), László (1890 – † Szolnok, 1894, Krúdy Béla fia?), Ilona (1892–1979), Votisky Géza Túróc megyei királyi tanfelügyelő neje, az utolsó nyíregyházi Krúdy és László (1897–1934).

Krúdy Gyula népfelkelési igazolványi lapjából kiderül, hogy az 1915. október 3-án megtartott pótszemlén alkalmasnak minősítették, és az író testmagassága 189 cm volt.

Irány Amerika

Az „ismeretlen” Krúdy fiúk az evangélikus főgimnáziumban végezték hosszabb-rövidebb ideig tanulmányaikat.

Ödön már a Kállói út 40. szám (Szent István u. 42.) alatti nagyszülői házban született, és a gimnázium évkönyve szerint az 1900/1901-es tanévben az 5. osztályt végezte itt. Talán a kalandvágy, talán szerencsepróba miatt kezdett új életet az Egyesült Államokban. További sorsa még kutatást igényel. A Közép utca 19. számú házban élt az író nagyanyja, édesanyja és két öccse, Krúdy János és László.

János az 1900/1901-es tanévben harmadikos volt. Kincstári jogügyi ügyész lett, majd harcolt az I. világháborúban mint hadapród. Orosz hadifogságba esett, négy évet töltött a Japánhoz közeli Nikolszk-Usszurijszkijban lévő hadifogolytáborban. Betegen került haza, és szinte csak vegetált. A nagykállói elmegyógy­intézetben hunyt el.

Az egykori bajtársak kegyeletének megnyilvánulása volt, hogy az 1922-es hősök napi megemlékezésen Marinovich Jenő helyettes államtitkár kérésére a helyi pénzügy-igazgatóság Simonidesz Gyula igazgatóhelyettessel az élen megemlékezett a hősi halált halt kollégájáról, és a családtagok jelenlétében helyezett koszorút a sírjára. A szalag felirata: „A hazáért élt és halt tisztviselőtársának a m. kir. kincstár jogügyi igazgatóságának fogalmazói kara”.

Ösztöndíj a vármegyétől

László iránt is nagy reményeket táplált özvegy édesanyja. Tanulmányait 1908 és 1915 között végezte az evangélikus főgimnáziumban. Osztályfőnökei Vietórisz József, majd Leffler Béla voltak. 1909-ben már 15 korona tandíj elengedésben részesült, ezzel is segítve a gyermekeket egyedül nevelő édesanyát. 1910-ben 20 koronára emelték a kedvezményt, és egészen 1915-ig, minden évben megkapta az Arad vármegye törvényhatósága által megítélt Babics-féle, 420 koronás ösztöndíjat, amit a tanév kezdetétől tanulmányainak befejezéséig utólagos fél tanévi részletekben folyósítottak.

Ugyancsak ebben az évben a gimnáziumi alapra fizetendő két koronát az igazgató elengedte neki. A gimnáziumot 1915-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete alapján szervezett haditanfolyam végeztével megtartott érettségi vizsgával fejezte be. Tehát az iskolapadból egyből a harctérre ment. Iskolája még a következő két évben is hadbavonultként sorolta fel az évkönyvekben.

Ünnep volt az írói jubileum

1917-ben a király mint az 56. gyalogezred hadapródját, zászlóssá léptette elő Lászlót, aki éppen ekkor a nyíregyházi tartalékkórházban feküdt sebesülten: egyik karja lebénult. A háborút tartalékos hadnagyként fejezte be.

A világégés után neki is újra kellett terveznie az életét. A családi tradíciót követve ő is a jogi pályára lépett: a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen 1924-ben avatták államtudományi doktorrá. A sok tragédiát megélt Krúdy családban ez az év egy kis örömöt hozott az életükbe, hiszen ekkor ünnepelték Gyula 25 éves írói jubileumát is. 1930-ban pedig a debreceni egyetemen avatták jogtudományi doktorrá. Igazán tiszteletre méltó az a kitartás, amely az egészségileg megrokkant Krúdy Lászlót jellemezte. Halálát tbc okozta.

A Krúdy család három katonagenerációja szolgálta a hazát: az író ’48-as nagyapja, a monarchiás huszár hadnagy nagybácsi és a két, hősi halált halt fivér. Az Északi temetőben lévő sír (IX. parcella, 1. sor, 22. sír, 55. sírbolt) régóta felújításra szorul. Aki felkeresi vagy csak elhalad a sír mellett, hajtsa meg fejét a hazáért életüket, szabadságukat, egészségüket adó Krúdy családtagok emléke előtt.

Komiszár Dénes

t. főhadnagy, hadisírgondozó

Borítókép: A Krúdy család síremléke

a nyíregyházi Északi temetőben | Fotók: M. Magyar László