Több megyei települést érintene a Szent László-emlékút

A napokban a Szabolcson megtartott Szent László-ünnepen jelentette be dr. Vinnai Győző, a térség országgyűlési képviselője, hogy Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke, valamint négy országgyűlési képviselő – Kovács Sándor, dr. Simon Miklós, dr. Seszták Miklós és dr. Vinnai Győző – kezdeményezik a kormánynál a Szent László lovagkirály zarándokút létrehozását.

Ötvennégy kultuszhely

– Minden esztendőben június 27-én I. Szent László királyra emlékezik az egyház, a történelemtisztelő, a múltkedvelő, a hívő ember – mondta dr. Vinnai Győző.

– Szent László a magyar lovagkor példaképe volt, mondáink hőse, alighanem a legnépszerűbb magyar szent, hiszen Erdély első számú védőszentje is volt. A középkori hazai mondák és legendák annyira egyetlen szentünket sem magasztalták, mint László királyt.

Talán ez azzal is összefügg, hogy László király az István halála utáni feudális anarchiát megszilárdította, és törvényeket is hozott. Azért volt lovagkirály, mert kardot is tartott a kezében, tehát győztes csatákat tudhat magáénak. Hozott világi és egyházi törvényeket is. Nagyon fontos, hogy akkoriban a király és kísérete az ország egyik helyéről a másikra vonult, és úgynevezett törvénylátó napot tartott, így jutott el 1092-ben Szabolcs településre, ahová a szabolcsi zsinatot hívta össze, ahol törvényeket hozott. Ez a zsinat rendezte a papok nőtlenségének kérdését, az egyházi javak elidegenülését tárgyalták meg, rendezték az ünnepnapokat és a böjti napokat. Ez a legkorábbi forrásunk arról, hogy a mi eleink milyen napokat ünnepeltek.

Szent László kultuszát nem csak ez teremtette meg.

– Szent László királyunk a lerombolt templomokat újjáépíttette, és megerősíttette a templomba járás kötelezővé tételét. Ez a törvény korábban is létezett, de Szent László ezt gyakorlattá tette, a pogány szertartásokat pedig tiltotta. Halálát követően a kultusza gyorsan terjedt, sírja csodatévő zarándokhely lett. III. Béla 1192-ben kezdeményezte I. László szentté avatását. Kérésére az akkori pápa, III. Celesztin két bíborost küldött Magyarországra, hogy a király nagyváradi sírjánál történt csodákat felülvizsgálják. A csillagjelenés győzte meg igazán az olasz bíborosokat. 1192. június 27-én, tehát László-napon délben a váradi székesegyház fölött fényes csillag gyúlt ki, és ott lebegett a magasban két órán át. Szent László napját azóta sem halála napján, hanem a csillagjelenés évfordulóján ünnepeljük. Az egész Kárpát-medencében jelenleg 54 Szent László-kultuszhely van – folytatta az országgyűlési képviselő.

Tiszteletadás

Erdélyben, a Felvidéken és természetesen Magyarországon is vannak Szent László-­kultuszhelyek.

A lovagkirály emlékére épített kulturális és természeti értékek az örökségünk része és a népi hagyományaink meghatározó elemei.

– Az előbb említett ötvennégy kultuszhely átszövi a Kárpát-medencét. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat a testvérmegyei együttműködés programjai révén Hargita, Kovászna megyével, a Hierotheosz Egyesülettel és más partnerekkel évek óta fontosnak tartja Szent László örökségének megőrzését. Ezért tettünk egy javaslatot a kormány számára, ami a Szent László lovagkirály zarándok­út megyei szakaszával kapcsolatos. Azt javasoljuk: Mátraverebély-Szentkút–Szabolcs–Laskod–Baktalórántháza–Napkor–Máriapócs–Debrecen–Nagyvárad. A megyei szakasz öt Szent László-örökséget őrző települést, valamint nemzeti kegyhelyünket, Máriapócsot érintené – tette hozzá befejezésül dr. Vinnai Győző.

Visszakerülni a térképre

– Ha ez a zarándokút létrejönne, az azt jelentené, hogy a megye névadó települése ismét visszakerülne a térképre – fejezte ki örömét Csegei László, Szabolcs polgármestere. – Fogadóhelyként egy olyan programeleme lenne a településnek, ami évről évre biztos pont a számunkra.

JG