2020.07.08. 14:00
Palackokból készült kikötők a folyón
Tiszakóródon, Zsurkon és Záhonyban adtak át egy-egy lebegő kikötőt.
Fotó: Dodó Ferenc
– Amikor 2013-ban először jártunk itt, az asszonykórus énekszóval fogadott bennünket, este pedig finom pálinka mellett beszélgettünk a helybéliekkel, és már akkor kiderült, hogy ez a vendégszeretet párját ritkítja – mondta hétfőn Zsurkon Molnár Dávid Attila, a PET Kupa egyik ötletgazdája, és hozzátette: azon dolgoznak, hogy minél többen ismerjék meg a Felső-Tisza szépségeit.
– Ezt a célt szolgálják a palackorrú lebegő kikötők is, amelyek egyrészt lehetőséget adnak arra, hogy olyan helyeken is kiszállhassanak a vízitúrázók, ahol korábban nem lehetett, másrészt megmutatják, hogy a műanyaghulladék építőanyagként is újjászülethet.
Palackorrú lebegő kikötő Zsurkon | Fotók: Dodó Ferenc
Hittünk abban, hogy a folyón összeszedett palackokból lehet valami hasznosat létrehozni, és Révész Máriusz volt az első, aki elhitte, hogy műanyaghulladékból készíthetőek kikötők.
A kormánybiztosság sokat segített abban, hogy az ötletből valóság legyen, de a vízi rendészetnek, a határrendészetnek és a Felső-Tiszavidéki Búvár és Mentő Közhasznú Egyesületnek is hálásak vagyunk azért, hogy az elképzeléseink mellé álltak.
– Több hónapig kísérleteztünk azon, hogyan lehet a műanyaghulladékból olyan új nyersanyagot készíteni, mely megolvasztva és formába öntve alkalmas műanyag „deszkák” készítésére.
Így jutottunk el a palackorrú lebegő kikötők fedélzetéül szolgáló lapokig, melyek rugalmasak és könnyen megmunkálhatóak – mondta a kikötőről Molnár Dávid Attila.
Jár a kalapemelés
Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos kenuval érkezett az átadásra, és azt mondta, a Tisza gyönyörű, és ez a megállapítás még úgy is igaz, hogy a folyó tele van szeméttel.
– Ez ellen küzdenek a PET Kupa résztvevői, akik megérdemlik, hogy kalapot emeljünk előttük. Elérték, hogy több száz ember azért vesz ki szabadságot, hogy szemetet szedhessen, ez pedig óriási teljesítmény – tette hozzá.
A Tisza mentén élők jól tudják, hogy magas vízállásnál a határ túloldalán lévő szeméttelepeket kimossa a víz, ami a folyón át hazánkba is eljut, szennyezve a környezetet.
Ezért van szükség komplex programokra, egyéni kezdeményezésekre, melyek országhatáron átnyúlóan tesznek valamit ennek felszámolására.
Emiatt volt fontos lépés annak az uszálynak a munkába állítása, ami nagy mennyiségű hulladéktól képes megtisztítani a Tiszát, de nem tud minden egyes palackot felfogni.
Ezért van szükség a PET Kupa önkénteseire és mindenkire, aki akár egyetlen palacktól is megszabadítja a folyót – mondta a térség országgyűlési képviselője, dr. Tilki Attila, hozzátéve: Zsurk megérdemli, hogy ki lehessen ott kötni, hiszen olyan értékei vannak, amelyek büszkeségre adnak okot, és amelyeket a turistáknak is érdemes felfedezniük.
Élmények – itthon
– A PET Kupa résztvevőinek köszönhetően visszakaphatjuk a Tisza szépségét, egyre többen ismerhetnek meg bennünket – így fogalmazott Pócsikné Vakula Ágnes, Zsurk polgármestere.
Helmeczi László, Záhony polgármestere azt mondta, aki eljön erre a vidékre, megtapasztalja, hogy életre szóló élményeket itthon is szerezhetünk. – Korábban Záhonyról az a kép élt az emberekben, hogy a vasúton kívül alig van itt valami. Mi azért dolgozunk, hogy ez megváltozzon, és hogy egyre többen fedezzék fel e környéket.
SZA
Palackok, tonnák
A kikötőt pillepalackok tartják a vízen, a járófelület kupakokból készült.
A kikötőket információs táblával látják el, amelyekről kiderül, milyen látnivalók várják a túrázókat a közelben, de praktikus információk is helyet kapnak rajta.
A palackokat a Tisza árteréből gyűjtötték. A műanyagot a PET Kalózok ledarálták, majd elkülönítették az etilént a propiléntől. Az etilént magas hőmérsékleten megolvasztották, és nagy nyomás alatt összepréselték. Az így kapott „plasztikdeszka” dermedés után megmunkálható, méretre vágható, nem törik, nem aprózódik, ellenáll a napsugárzásnak.
Egy kikötőben 2200 palack van, a súlya 600 kilogramm, és 2 tonnányi súlyt bír el.