A kincseket rejtő Papus

Az utazónak egy zöld, útirányjelző tábla mutatja Jármi közepe táján az utat, ahol az Paposra tér el. A jelzést követve szinte észre sem venni, hogy már a nagy múltú kistelepülésen vagyunk, melynek római katolikus temploma a XIV. században épült késő gótikus stílusban. A falu első lakói még valamikor a honfoglalás környékén telepedtek meg itt, ám az errefelé is dúló (tatár) hadak, no meg a pestis miatt elnéptelenedett.

Különleges szépségű

A település neve írásos alakban 1320-ban tűnik fel először egy idevaló Káta nemzetségbeli nemesnek a nevében Papus alakban. Neve arra utal, hogy a névadás idejében a falunak már papja volt.

Birtokosa a Kaplon nemzetség Beregben is honos Mikaji család volt, melynek őse a falut feltehetően a XIII. században alapította. A XV. században nagy része a Csernavodai és a Barlabási családoké. Igen ám, de 1410-ben Barlabási András hűtlenségbe esett, és ekkor Zsigmond király Haraszti Erasmusnak adta, aki három év elteltével eladta a birtokot Perényi Péternek. Később több nemesi családnak is volt itt részbirtoka, az 1900-as évek elején a Bogcha családé a legnagyobb.

Papos nevezetes – a 14. század első harmadában egy fatemplom helyén épült – torony nélküli teremtemplomának különleges szépségét a falait kívülről támasztó pillérek, belül pedig a sokszögzáródású, falain régi freskómaradványokat sejtető szentély fokozzák. Belsejében a síkmennyezettel fedett teret csúcsos diadalív tagolja.

Bejelentkezőnek tárul

A XVII. század végén református templomként említik, akik a XVIII. századra el is hagyják a romosodó Isten házát. Ekkor ismét a katolikusok vették birtokba. Felújították, majd 1830 körül át is alakították, hogy aztán 1941-ig, az új templom felépüléséig használatukban legyen. Az elhagyott középkori templomot eredeti formájába az 1990-es években állították helyre.

Jelenleg múzeumként működik, benne állandó kiállítással. Nem árt tudni, hogy a templombelső megtekintéséhez a zárt ajtó csak a 44/500-149-es telefonszámon, illetve a [email protected] e-mail-címen indított előzetes bejelentkezésre tárul.

Paposi hírességek

A ma élők jó emlékezetére érdemes szülöttei is vannak Paposnak. Itt látta-élte le az életét Péchy László (1860–1949), az Ecsediláp-Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat elődjének volt igazgató főmérnöke, aki itt is van eltemetve. A Péchy család kúriájában ma óvoda működik. A község híres szülötte a 90 éves korában Brazíliában elhunyt Lehel Ferenc festő, filozófus, művészettörténész is.

A helybeliek örömére, a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület és Papos Község Önkormányzata összefogása által nyílhatott meg Fülöp Sándor festőművész állandó kiállítása a polgármesteri hivatal házasságkötő termében, melyhez ezernyi szép emlék fűződik a festőművész életéből.

GB