A bronzkoron gyalogolva – ősi temetőt találtak Tiszadobon

Hatalmas gödrök tátonganak a tiszadobi Andrássy-kastély parkjában. Az egyik alján egy csontváz, a másikban is volt, de azt már elvitték a régészek Nyíregyházára. A leletek a parkban folyó munkák miatti kötelező régészeti kutatás során kerültek elő.

Sokadik szezon

– Ez már a sokadik szezonunk itt Tiszadobon – mondja Tompa György, a Jósa András Múzeum régésze.

– Eddig összesen körülbelül harminc bronzkori sírra leltünk. Az elmúlt időszakban a vízvezeték nyomvonalában talált foltokat kutattuk, így bukkantunk a sírokra, valamint több gödörre és árokrészletre.

A régész elmagyarázta, ha valamikor megbolygatták a talajt, akkor az arra rákerült rétegek is felveszik annak az alakját, és foltokat hagynak. A kör alakúak általában gödröket, a négyzet vagy téglalap alakúak pedig sírokat vagy házakat, építményeket jelezhetnek.

– Tiszadobon eddig épületeket még nem találtunk. A kastély parkjának területén a bronzkorban temető volt több mint háromezer évvel ezelőtt. A nyughelyek szétszórtan helyezkednek el, alighanem kis családi sírcsoportok vannak itt a földben.

Két nő

A feltárt két sírból női csontvázak kerültek elő. A munkával ha nagyon sietni nem is kell, de haladni muszáj, nem lehet indokolatlanul feltartani az építkezést.

– A csontvázak közelében talált edényekből lehet arra következtetni, hogy a leletek a bronzkorban, a füzesabonyi kultúrában kerültek ide, koruk 3500–3700 év lehet – magyarázza Tompa György.

– A nemükre pedig abból lehet következtetni, hogy abban a korszakban a zsugorított temetkezés volt a bevett szokás, ahol a férfiakat többnyire a jobb, a nőket pedig a bal oldalukra fordítva temették el. Az egyik sírból egy fiatal lány csontváza került elő, ebben, amelyiknél most állunk, egy felnőtt nő nyugszik. A magassága 159 centiméter volt, ami abban a korszakban megfelelt az átlagosnak. Azt nem tudjuk, a most előkerült maradványok milyen népcsoporthoz tartoztak, de az edényekből lehet arra következtetni, melyik kultúrában keletkezhettek. Ezek pedig arról kapják az elnevezésüket, ahol először tártak fel hasonlót, így létezik például a bronzkorban a füzesabonyi kultúra. Van, amikor a temetkezési szokások alapján azonosítunk leleteket, mint a halomsír kultúra, vagy más korszakok a jellegzetes tárgyaikról kapnak elnevezést.

Az ásás és a tisztogatás után még akad munkájuk a szakembereknek.

– A feltárás után következik a dokumentálás. Ezt követően a leleteket beszállítjuk a múzeumba. A csontok az antropológiai részlegre kerülnek, és ha később valaki kíváncsi rájuk, az kutathatja a maradványokat és megállapíthatja, hány éves volt, milyen betegségei voltak, talán még a halál okára is adható magyarázat – fejtette ki Tompa György.

JG