Ártalmas a vízminőségre a sporthorgászat?

A klímaváltozás hatásai mindnyájunkat érintik, s a negatív következmények elkerüléséért nemcsak a nagyvállalatok vagy az országok vezetése, hanem mi, egyszerű emberek is sokat tehetünk. Nemrég, március 22-én volt a víz világnapja, melynek keretében a szakemberek minden évben felhívják a figyelmet, mennyire fontos a vízkészletek védelme, és körültekintő felhasználása a szélesebb értelemben vett vízbiztonság fenntartása érdekében. Ebből a szempontból kiemelt jelentőségű a takarékos vízhasználat, a vizek szennyezésének megelőzése, a szennyvizek összegyűjtése és tisztítása a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság részéről egyaránt. A vizeinkre azonban nem csak a világnap alkalmából, hanem egész évben figyelnünk kell. A vizek tisztaságát – a lapunk korábbi számában ismertetett problémákon túl – a sporthorgászat is fenyegeti, amennyiben a pecások nem körültekintően hódolnak szenvedélyüknek.

Több hazai vizet érint

Dr. Szabó Sándor biológus, a Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézetének oktatója elmondta, Magyarország korábbi európai uniós vállalásai között szerepelt, hogy a hazai élővizek minő­sége 2020-ra eléri a jó besorolást, de ez sajnos nem valósult meg.

– A vizeink nagy részén mindez illúzió maradt, és az etetőanyagos horgászat sem kedvez a vízminőségnek. A túlzott etetőanyag-használat miatt a vizek átlátszósága sok helyen csupán 20-30 centiméter, a bejuttatott anyagok miatt túlszaporodtak az algák és a különböző baktériumok. További intézkedések hiányában egyelőre a horgászatot és a kiváló minőségű vizet nem lehet egy lapon említeni – hívta fel a figyelmet dr. Szabó Sándor, hozzátéve: rengeteg hazai vizet érint a probléma, az egyik lehetséges megoldás az lenne, ha az egyes fürdőhelyként is használt tavakon tilos lenne a horgászat.

Az üzemeltető felelőssége

A horgászat és a vízminőség kapcsolatáról egy horgászegyesületet is megkérdeztünk. Osvát Ferenc, a csengersimai Fekete István Környezetvédelmi és Horgász Egyesület elnöke lapunknak elmondta, a tavakat üzemeltető horgászegyesületek, magánszemélyek sok helyen korlátozzák az etetőanyagok használatát, így ügyelve a vizek tisztaságára.

– Az üzemeltető a szabályzatban rögzíti, hogy egy horgász hány kiló etetőanyagot használhat, és ez nem csupán a szabadidős horgászatra, hanem a versenyekre is vonatkozik. Természetesen vannak, akik „ész nélkül” dobálják a vízbe a különféle haleledeleket, de a legtöbb helyen ez tilos, és nem marad büntetlenül, ha valakit tetten érnek. A szabályok azt is előírják, hogy az etetőanyagokat nem lehet vödörszámra bevinni a vízbe, de korábban a tavaknál láthattunk gumiruhába öltözött embereket, akik egy-egy helyen kiszórták az anyagot, hogy több halat foghassanak – ismertette az előírásokat a horgászegyesület elnöke, akitől azt is megtudtuk, sok vízen az etetőhajók használata is tilos.

– Ezek a távirányítós játék hajókhoz hasonló szerkezetek, melyeket feltöltenek haleledellel, majd a célterületre érkezve kiengedik az anyagot, illetve a horgot. A horgászegyesülettől és a tó üzemeltetőjétől függ, hogy mit engedélyeznek, de az sem mindegy, hogy milyen élővízről beszélünk. A folyóvizek esetében véleményem szerint nem lehet olyan káros az etetés a víz sodrása miatt, arról nem is beszélve, hogy a Tiszán vagy Szamoson másképp nem is nagyon lehet sikeresen pecázni. Muszáj etetni, hogy odacsalogassák valahogy a halakat. A folyókon használt etetőanyagok nagy része nem ott érvényesül, ahol a vízbe engedték. Persze elképzelhető, hogy mindez valamelyest káros a halakra, hiszen az etetőanyagok szintetikus összetevőket, aromákat tartalmaznak. Ezek íz- és illatanyaga sokszor mesterséges, ha ez ellen tenni akarnak a döntéshozók, akkor a forgalmazásukat kellene szabályozni – hangsúlyozta Osvát Ferenc, akitől azt is megtudtuk: az elmúlt években sokat változott a horgásztársadalom, a legtöbben már nem otthon készítik a csalétket, hanem az erre szakosodott üzletekben vásárolják. Az otthon főzött etetőanyag kevésbé káros a környezetre, ugyanis nem tartalmaz semmilyen mesterséges összetevőt.

MI