Négysávos út Mátészalkáról a román határig – örülnek a vállalkozók

– Eddig inkább a Debrecent és Nagyváradot összekötő útszakasz előnyeit élvezhettük, de azt gondolom, miután Szatmárnémetiig a négysávos autóút megépül, az logisztikai szempontból hatalmas segítség, hiszen abban a régióban is vannak kapcsolataink – mondta lapunknak László Miklós, a debreceni központtal működő, de Nyíregyházán is kisebb telephellyel rendelkező, különféle csapágyak, hajtástechnikai elemek, segéd- és vegyi anyagok kis- és nagykereskedelmével foglalkozó Adix-Trade Kft. ügyvezető-társtulajdonosa.

– Nincs kizárva, hogy a fejlesztésnek köszönhetően újabb befektetésekbe fognának bele Szatmár megyében, hiszen a beruházás végeztével nem kell majd a mostani, kacskaringós utakon közlekedni – tette hozzá László Miklós.

Kivitelezési közbeszerzés

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a napokban jelentette be, hogy hamarosan megkezdődik a területszerzés, nyáron már a kivitelezési közbeszerzés is megjelenhet az M49-es autóút Mátészalka és Ököritófülpös közötti szakaszára. A tárcavezető, az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa a határ menti régiók, települések együttműködéseinek, kapcsolatainak bővítési lehetőségeiről tárgyalt Szatmár megye elöljárói­val Szatmárnémetiben.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy míg korábban egyetlen gyorsforgalmi összeköttetés sem létezett Magyarország és Románia között, 2010 óta már két négysávos út épült meg Erdély felé. Az M43-as az M5-ösből leágazva vezet Szeged érintésével Arad irányába. Az M35–M4 teljes hosszban tavaly elkészült, Debrecen utáni szakaszai pedig Nagyvárad felé teszik lehetővé a gyors, kényelmes és biztonságos eljutást.

Palkovics László elmondta, hogy a harmadik összeköttetés az M3-as autópályától induló M49-es autóút kiépítésével valósul majd meg. Az autópályává fejleszthető négysávos kapcsolat két ütemben épül meg. A Mátészalkától Ököritófülpösig tartó szakasz kivitelezési közbeszerzése júniusban elrajtolhat, a szerződést 2022 elején köthetik meg. A munkálatok a forrásbiztosítást követően így akár már jövőre megkezdődhetnek. A Csenger országhatárig vezető folytatás tervezési szerződése idén tavasszal megszülethet, a kiviteli tervek ezt követően egy éven belül rendelkezésre állhatnak.

A magyar kormány 2020-ban döntött a gazdaságfejlesztési zónák létrehozásáról annak érdekében, hogy a történelmi régiók versenyképes gazdasági egységekként fejlődhessenek tovább. Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna célja Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék országhatárokon átnyúló hatású, átfogó fejlesztése. A tervek szerint a zónák meghatározó szerepet töltenek be a gazdaság újraindításában, növekedésének vírusválság utáni, gyors helyreállításában.