Közös felelősségünk az állatvédelem

Hol tart ma Magyarországon az állatvédelem, és mit is jelent maga a fogalom? Milyen feladatok várnak még ránk ezen a területen, és hogyan lehet megoldani az égető problémákat? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Civilút Alapítvány online állatvédelmi konferenciáján a közelmúltban.

– Az állatorvosi képzés és munka a 19. században elsősorban a járványok elleni védekezésre fókuszált, majd a lógyógyászat, később a gazdasági haszonállatok, napjainkra pedig a társállatok orvoslása került az előtérbe. Az állatok gyógyítása és védelme mindig karöltve járt – mondta el a konferencián prof. dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora.

– Intézményünkben négy évvel ezelőtt bevezettük kötelező tantárgyként az állatvédelem alapjait, az idén január 1-jén pedig létrehoztuk az Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központunkat. Azt a tudást, ami egyetemünkön felhalmozódott az állatok szervezetének felépítéséről, működéséről, betegségeikről és tenyésztésükről, ki kell egészíteni mindazzal a jogi ismerettel, ami szükséges a hazai hatékony állatvédelemhez.

Van hova fejlődni

Prof. dr. Sótonyi Péter hozzátette: az állatokat egységesen kell kezelni, védelmüket nem szabad korlátozni, és a házi kedvencek mellett a gazdasági haszonállataink megfelelő tartásáról is gondoskodni kell. A rektor szerint utóbbi területen még bőven van hova fejlődni, például a szállításuk területén, mely sokszor méltatlan körülmények között történik.

– Célunk, hogy Magyarország öt éven belül az állatvédelem területén is Európa élmezőnyébe tartozzon – emelte ki Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos.

– Az online állatvédelmi konzultációt több mint 262 ezren töltötték ki, melyben tizenhárom fontos kérdésre kerestük a választ. A visszajelzésekből kiderült, hogy melyek azok az egyetértési pontok, amelyekkel mindenképpen foglalkozunk kell: ilyen a jogszabályi környezet és az ebrendészeti telepek felülvizsgálata, az állatmenhelyek és a civil szervezetek támogatása, valamint a felelős állattartás tudatosítása már óvodás-, kis­iskoláskortól.

Az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője, dr. Vetter Szilvia szerint az állatvédelem fogalmát pozitív és negatív oldalról közelíthetjük meg: előbbi arra irányítja a figyelmet, hogy mit tehetünk azért, hogy állataink minél jobban érezzék magukat, utóbbi pedig a bántalmazás, kínzás tiltására fókuszál. A szakember elmondta: Magyarországon az elmúlt három évtized hozott érdemi változást az állatvédelem területén, azonban a társadalom attitűdje nem feltétlenül tudott ugyanolyan tempóban alkalmazkodni a jogszabályokhoz, mint ahogyan azok életbe léptek.

A menhely nem hatóság

– Mi, magyarok egy állatszerető nép vagyunk, még az Európai Uniós közösséghez képest is. Az európai háztartások 24%-ában él kutya és 25%-ában macska, mindkét adat majdnem tíz százalékkal nagyobb Magyarországon – hangsúlyozta dr. Vetter Szilvia. Hozzátette: a gazdasági haszonállatokból még több él velünk, a 2020-as KHS-adatok szerint csak szarvasmarhából több mint 930 ezret tartanak hazánkban, és mivel így tulajdonképpen nincs olyan ember hazánkban, aki valamilyen módon ne kerülne kapcsolatba az állatokkal, védelmükben az egész társadalomnak szerepe van.

A Noé Állatotthon Alapítvány évente közel ezer kutyának és macskának talál új otthont. A szervezet vezetője, Schneider Kinga előadásában az örökbefogadási folyamat és az állatmentő szervezetek munkájának ismertetésén túl arról is beszélt, hogy bár az állatvédelem területén elengedhetetlen a mindennapos együttműködés a lakossággal, az emberek sokszor félreértelmezik a civil szervezetek feladatait. Fontos megérteni például, hogy hazánkban nincs állatrendőrség, a menhelyeknek és alapítványoknak nincs hatósági jogkörük, és így lehetőségük sincs egy olyan szintű azonnali beavatkozásra, melyet a külföldi tévéműsorokban láthatunk. Bár a szervezetek igyekeznek a lehető legszélesebb körben megoldani a mindennapos problémákat, nem ér el a kezük az összes felelőtlen állattartóhoz – ahhoz, hogy a rájuk nehezedő nyomás csökkenjen, szemléletformálásra van szükség.