Ha lehet, ne a víz legyen az úr

Egyre gyakrabban fordul elő Magyarországon is, hogy hirtelen, rövid idő alatt hatalmas mennyiségű eső ömlik ránk. Emiatt több helyen is alkalmi miniárvizek keletkeznek, mert ekkora terhelést nem bír el a csapadékvíz-elvezető rendszer.

A szakértők szerint hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy a korábban extrémnek tartott időjárás lesz a hétköznapi. Ez nem túl jó hír, de meg kell tanulnunk egyrészt ezzel élni, másrészt a megváltozott feltételekhez alkalmazkodni.

Tárolják és elvezetik

Ezen a nyáron nem először fordult elő, hogy hazánk egyes területein rövid idő alatt hatalmas mennyiségű eső zúdult ránk, ami nem egy esetben mini árvizek kialakulásához vezetett, hiszen a csapadékvíz-elvezető rendszert a legtöbb helyen nem ilyen terhelésre tervezték. Amint azt megtudtuk, az utóbbi években már ezt is figyelembe kell venni új épületek tervezésénél.

– A megyeszékhelyen különösen Bujtos környékén fordulhat elő, hogy a hirtelen érkező hatalmas esők miatt a csatornafedeleknél visszabuzog a víz – mondta el lapunk érdeklődésére Végh József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Építész Kamara elnöke.

Az utóbbi években a városvezetés azonban egyre nagyobb gondot fordít arra, hogy ezen a területen is javuljon a helyzet. A társasházakat évek óta már úgy kell megtervezni, hogy legyen a telek területén egy puffertároló.

– Egyre több helyen lehet látni azt a nagy esőzéseknél, hogy nem az utcára folyik a víz, hanem befelé ezekbe az általában a földbe süllyesztett tartályokba, amelyek a csapadékvíz tárolására alkalmasak.

– Külön szabály rögzíti, hogy lakóépületek vagy ipari létesítmények esetében ez a tárolókapacitás mekkora kell hogy legyen. Egy 10-20 lakásos társasház esetében nagyjából 20 köbméteres puffertartályt kell betervezni és megépíteni, az ipari létesítményeknél ez a szám természetesen magasabb.

Végh József hozzátette, a régi építésű házak, társasházak tulajdonosait egyelőre nem kötelezik arra, hogy áttervezzék és -építsék a csapadékvíz-elvezető hálózatot.

Amire figyelni kell

Az esőzések során keletkezett víz elvezetésekor és gyűjtésekor több szabályt és szempontot is figyelembe kell venni, s a víz- és csatornaszolgáltató is előírhat a vízszolgáltatási szerződésben olyan feltételeket, amikre oda kell figyelni.

Csapadékvíz, talajvíz és kiemelt bányavíz a vonatkozó hatósági előírások megtartása mellett nyílt árokban is elvezethető, míg a szennyvíz csak zárt rendszerben. A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt ne okozzon. A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.

A telekről az eső a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Ha a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.

Helyi önkormányzati rendeletben szabályozható, hogy az adott ingatlan esetében a csapadékvizet az adott ingatlanon belül kell elvezetni, vagy az adott ingatlanhoz tartozó kültéri, utcai vízelvezető árokba kell elvezetni. Természetvédelmi terület közelében lévő települések esetében például egyéb, különleges szabályokat is előírhatnak annak érdekében, hogy a csapadékvíz elvezetése ne okozzon károsodást a természeti értékekben.

A víz- és csatornaszolgáltatók esetében a szerződés arról szól, hogy az adott ingatlan tulajdonosa vezetékes vizet kap, melynek fogyasztását egy mérőóra segítségével mérik. A felhasznált ivóvíz esetében az adott ingatlannál – ha van kiépített szennyvízcsatorna-hálózat – a szolgáltató előre meghatározza, hogy a szennyvíz elvezetésére kialakított csatornát miképpen használhatják. Az ingatlanon összegyűlt csapadékvizet nem szabad a csatornahálózatba bevezetni.

Ennek egyik oka, hogy a szolgáltató el akarja kerülni a túlzott vízmennyiség beáramlását, mert ha a szennyvízcsatorna egy felhőszakadás során telítődik a csapadékvízzel, az kiáradhat, visszaduzzadhat. A csatornahálózatot jellemzően nem arra tervezték, hogy a szenny­víz mellett az esőt is képes legyen elvezetni. Ha viszont a csapadékvíz miatt visszaduzzad a szennyvízcsatornában lévő vízmennyiség, akkor szennyvíz kerülhet lakóingatlanokra, közterületre, és ez fertőzésveszélyes lehet.