Két évtized alatt nagyon sokat változott a világ...

Bokor Balázs a damaszkuszi nagyköveti rezidenciáján 2001. szeptember 11-én néhány vendégével beszélgetett. A háttérben ment egy amerikai hírtelevízió műsora, s egyszer csak megjelent a „breaking news” felirat. Akkor még nem tudták, hogy a merényletsorozat minden idők legtöbb áldozatát követeli. A diplomatát másnap egy előre megtervezett megbeszélésen fogadta a libanoni miniszterelnök – a most felidézett beszélgetés azt mutatja meg, hogyan gondolkodott két közel-keleti állam, Libanon és Szíria vezetése a terrorizmusról két évtizeddel ezelőtt.

Határozott állásfoglalás

A libanoni miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az akció elítélése és az elkövetőivel szembeni megfelelő fellépés alapkövetelmény valamennyi civilizált ország számára. A hivatalos libanoni körök ilyen értelmű, igen határozott állásfoglalása az elnök közvetítésével jutott el az amerikai vezetéshez. A miniszterelnök szerint sajnálatos volt, hogy az amerikai társadalomban nőtt az arab és a muszlim körök elleni gyűlölet és kiemelte, hogy olyan politikai megoldásra van szükség, ami a közel-keleti térségben fennálló feszültségre is gyógy­írt ad. Úgy vélte, ennek hiányában nehéz elejét venni az „oda-vissza” jelentkező bosszúvágynak és a terrorakcióknak. Elmondta, hogy az arab és a muszlim világban a nagyfokú frusztrálódás miatt könnyű olyan fanatikusokat találni, akik készek bármilyen akcióra. Mindezzel együtt az arab világ egészében nem érdekelt az USA elleni fellépésben, sőt jó kapcsolatokra törekszik az amerikai adminisztrációval – így gondolkodott akkor a libanoni miniszterelnök.

Harcolni akartak ellene

A szír vezetők véleménye is hasonló volt: Szíria egyértelműen a terrorizmus elleni harc részese akart lenni. Elítélték a szeptember 11-én történteket, egyetértettek a bűnösök felelősségre vonásával. Szükségesnek tartották, hogy az Afganisztán ellen megindult amerikai katonai akció korlátozott maradjon, és ne irányuljon ártatlan polgári célpontok ellen. Tudták, hogy az amerikai törekvés a talibán rendszer megdöntésére is irányult. Úgy vélték, hogy ha ez is megtörténik, a háborús eseményeknek be kell fejeződniük, a katonai fellépés nem terjedhet át más, Afganisztánon kívüli célpontokra. Úgy vélték, a terrorizmus elleni harcnak az ENSZ keretein belül kell folynia, amiben Szíria is részt vesz majd. Szerintük a terrorizmus kialakulásában, s továbbfejlődésében nagy szerepet játszott, hogy az amerikai adminisztrációk kettős mércét alkalmaztak politikájukban, s ez megakadályozta az arab országok jogos követelésének megvalósulását. Úgy vélték, Oszama Bin Ladennek nem volt joga az arab vagy a palesztin nép nevében fellépni. Aszad elnök úgy gondolta, különbséget kell tenni a szeptember 11-ei események és az azt kiváltó okok között. Kiemelte a szír politikai és vallási toleranciát és a fanatizmus hiányát.

Húsz év után érdemes elgondolkodni azon, ezek a vélemények ma helytállóak-e.

Borítókép: Bush elnök és Bokor Balázs | Fotó: Archívum