Gondoskodás és közösségépítés

A közösség, a társadalom megbecsülésének jeleként ünnepeljük november 12-én a szociális munka napját. Szinte nincs olyan ember, aki ne került volna valamilyen kapcsolatba szociális területen dolgozóval, családsegítővel, ápolóval, idősgondozóval. Az elmúlt két évben a járvány az egészségügyi szakmákra és a szociális szférában dolgozókra rótt óriási terhet és felelősséget és felelősséget, ezért minden olyan kezdeményezés felértékelődik, amely fókuszba helyezi a szociális munkások, szociális gondozók szakmaiságát és elhivatottságát.

Az Élet Forrása Egyesület kezdeményezésére – amelyhez a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara és a gávavencsellői önkormányzat is csatlakozott – hagyományteremtő céllal a szociális szférában dolgozóknak adtak át elismeréseket.

Az ünnepség elején Hadobásné Kiss Hedvig, az egyesület elnöke mutatta be tevékenységüket. A szakmai rendezvények mellett azokról a találkozókról is beszélt, ahol a rohanó mindennapokból kiléphettek egy kicsit és kikapcsolódhattak a szociális területen dolgozók, amelyek összekovácsolták a megyében működő szervezetek munkatársait, hiszen ebben meglehetősen nehéz szakmában erőt kell meríteni valamiből. Ezen kívül jólesnek az elismerő szavak is.

– A 21. századi, rohanó világban már keveseknek van türelme a segítő szakmához, így meg kell becsülni azokat, akik ezt választják és helyt állnak benne. Az anyagi biztonság nem ad szociális biztonságot is. Az elmúlt két évben a járvány rávilágított arra, hogy bizony a közösségek, a családok és a társadalom mindennapi működése kerülne veszélybe az önök munkája nélkül. Köszönet jár érte, hogy a járványhelyzetben támaszkodhatnak önökre a családok és az idősek. Ha nem lenne ez a gondoskodáspolitika, akkor közösséget sem tudnánk építeni, munkájuk a közösségépítésről is szól. Egy olyan rendszerről, amely több lábon áll, ahol fontos a szakmaiság, ahol az állam mellett a civil szervezeteknek, az egyházaknak is megvan a saját szerepük, jelentőségük – mondta Fülöp Attila, szociális ügyekékért felelős államtitkár. Majd merősítette a miniszterelnök korábbi bejelentését miszerint, 2022. január elsejétől a szociális és gyermekvédelmi területen dolgozók bére 20 százalékkal emelkedik, ezzel közel 100 ezer ember munkáját ismerik el anyagilag is.

Értéket mutatnak fel

Dr. habil Móré Mariann, a Debreceni Egyetem Egészségügy Karának tudományos tanácsadó dékánja arra kérte a jelenlévőket, hogy segítség azokat a hallgatókat, akikkel kapcsolatba kerülnek a gyakorlati munkájuk során. – A szociális munkás képzés jelentős változáson ment át, méginkább gyakorlatorientálttá vált a szakmaoktatás, és nagy kihívás az utánpótlás biztosítása ezen a területen is. Megtorpan a fiatal, amikor a szociális szakmákban fellelhető nehézségekkel szembesül. Az elmúlt években egyre kevesebb fiatal szeretne ezen a területen dolgozni, és tanulni, miközben a felnőttek szívesen jönnek. Arra kérem önöket, szerettessék meg ezt a szakmát a fiatalokkal, mert minden nehézsége ellenére, óriási értéket tud felmutatni, aki végigvisz egy életpályát, kitart hivatása mellett – mondta dr. Móré Marianna.

Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke is azt emelte ki: a segítő szakmákban dolgozók életre szóló hivatást választanak. – 2010 és 2020 között a szabolcsi férfiak születéstől várható átlag élettartama 3 évet emelkedett, köszönhetően az orvostudománynak, és köszönhetően az idősgondozók szakmai munkájának, empatikus gondoskodásának – erről már dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő beszélt, aki szintén megköszönte a szakemberek odaadását, az ünnepséget szervező egyesületnek pedig azt, hogy hidat képez, kapcsolatokat épít a megyében működő szociális intézmények között. Dr. Szabó Tünde országgyűlési képviselő, a dolgozók pandémia alatt tanúsított bátorságát emelte ki, és jó egészséget kívánt a megye szociális dolgozóinak.

Empátia és türelem

Varga Istvánné örömmel mutatta az elismerést, amihez egy szál gyönyörű rózsa volt az ajándék. Gondozóként 36 éve dolgozik a Gávavencsellői Szociális Szolgáltató Központban. – Már kisgyerekként is szerettem idősekkel beszélgetni, nagy türelemmel hallgattam meg őket. A mai felgyorsult világban erre van a legnagyobb szükség: türelemmel lenni egymás iránt, ebben a szakmában ez empátia után ez az egyik legfontosabb erény– tette hozzá Varga Istvánné. Árpád-Nagy Beatrix Nagykállói Család-és Gyermekjóléti Központ esetmenedzsere. – A perifériára szorult családok élethelyzetén próbálunk javítani, tapintatosan, empatikusan. 2006-tól dolgozom szociális területen, ahol a professzionális segítségnyújtás az elsődleges feladatunk, és a gyermekek védelme.

Díjazottak

Kovácsné Tótfalusi Krisztina, Török Lászlóné, Hugyeczné Pampuch Tímea, Molnár Katalin, Hriczu Lászlóné, Varga Istvánné, Gécziné Dobi Erika, Nácsa Lászlóné, Pappné Siska Katalin, Barabás Csabáné, Tóth Lászlóné, Majoros Tünde, Bereczkiné Gaál Magdolna, Balla Lászlóné, Majoros-Ujlaki Mariann, Kovács Istvánné, Kosztik Ferencné, Árpád-Nagy Beatrix, Kiss Lászlóné, Plánkné Kajus Erzsébet