Haderőfejlesztés: mindig lehetnek jobbak

Folyamatosan készülünk az újabb kihívásokra, fejlesztjük a haderő személyi és eszközállományát – és hogy készen vagyunk-e? Jelentem, sosem leszünk, ugyanis mindig kell az innováció, mindig lehetünk jobbak – hangsúlyozta dr. Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka pénteken, Nyírbátorban.

Az altábornagy a honvédség értékeiről, a 21. századi küldetéséről és a kihívásokról beszélt a jelenlévőknek. – Új repülőgépek, helikopterek, harckocsik, önjáró lövegek és

harci járművek érkeznek a Magyar Honvédséghez, lecseréltük az egyenruhát és aláírtuk a lőszergyár telepítéséről szóló szerződést, s aknavetőgyárunk is van – mondta.

– Megtisztelő, hogy megtelt a terem, s annak még jobban örülök, hogy a székeken helyet foglalnak fiatalok, középkorúak és idősek is – kezdte előadását dr. Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka pénteken a nyírbátori városháza dísztermében.

Az altábornagy az Adassék tisztelet a katonaeszménynek című előadássorozat újabb állomásán a Magyar Honvédség 21. századi küldetéséről és kihívásairól beszélt a résztvevőknek, majd izgalmas történeteket osztott meg arról a nemrégiben lezárult mentőakcióról, melynek keretében a magyar katonák több mint 500 embert menekítettek ki Afganisztánból. Katonáink 540 embert hoztak ki az országból, ráadásul olyan sokan jelentkeztek önként a feladatra, hogy válogatni kellett a jelöltek közül.

– A sorkatonaság megszűnése után a honvédség elvesztette közvetlen kapcsolatát a társadalommal, ami azért problémás, mert az emberek nem feltétlenül tudják, mi mindent tesznek a katonáink nap mint nap a magyar emberek érdekében. Nem lehetünk sikeresek a társadalom támogatása nélkül.

Segítik a védekezést

– Az emberek láthatták a mögöttünk álló 5-10 évben, hogy a katonák nemcsak fegyverrel a kezükben missziókon, gyakorlatokon vesznek részt, hanem egyéb feladataik is vannak. Gondoljunk csak a 2015-ös migrációs válságra, amikor százezrek jelentek meg a határokon, és a katonák támogatták és támogatják ma is a rendőrség munkáját. A nyomás azóta sem szűnt meg, százszámra fognak el a rendőrök, katonák határsértőket. A migrációs hullám után a koronavírus adta a következő nagy feladatot. A járvány kirobbanása óta ott vagyunk az utcákon, az autópályákon, a kórházakban, hogy segítsük a védekezést – tudatta a honvédség parancsnoka, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy az említett példák is mutatják, napjainkban a katonai tevékenység egyéb feladatokkal egészül ki, és nem tudni, milyen továbbiakat hoz a jövő.

A katonáink folyamatosan készenlétben vannak földön és levegőben is, s ha kell, azonnal segítenek.

– Kerestünk már gyermeket, idős embert, de az árvizeknél is támogatjuk a védekezést. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a NATO tagjai vagyunk, s a szövetségen belüli feladatokból is folyamatosan kivesszük a részünket. Mintegy ezer katonánk van külszolgálatban, és úgy gondolom, sikeresek vagyunk. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a legnagyobb NATO-missziót, a KFOR-t egy magyar tábornok vezeti. A magyar parancsnok 28 nemzet több ezer katonáját irányítja.

Folyamatosan készülünk az újabb kihívásokra, fejlesztjük a haderő személyi és eszközállományát – és hogy készen vagyunk-e? Jelentem, sosem leszünk, ugyanis mindig kell az innováció, mindig lehetünk jobbak – hangsúlyozta dr. Ruszin-Szendi Romulusz, aki a haderőfejlesztési programról is beszélt.

Mindig kell az innováció

– Jelenleg a NATO irányelveinél is többet költünk fejlesztésekre, hiszen régi az örökségünk, és sok mindent kell pótolni. Új repülőgépek, helikopterek, harckocsik, önjáró lövegek és harci járművek érkeznek a Magyar Honvédséghez, emellett lecseréltük az egyenruhát és aláírtuk a lőszergyár telepítéséről szóló szerződést, továbbá aknavetőgyárunk is van.

Az eszközök a 21. század egyik legmodernebb technikáját képviselik, de a felszerelésért nemcsak elmentünk a boltba, hanem gyárakat is építünk.

– Mindez fejlesztheti majd az oktatást, az újabb generáció már az új technológiához kapcsolódó ismereteket sajátíthatja el, később pedig a fejlesztésben is részt vehet.

– Napjaink kihívásai között meg kell említenünk az embereink felkészítését is, hiszen a legmodernebb eszközök teljesen más tudást igényelnek a katonáktól. A világ folyamatosan változik, tőlünk keletre naponta halnak meg emberek a kisebb-nagyobb harcokban. Napjaink hadviselése is rendkívül bonyolult, hiszen a korábbi klasszikus hadszínterek – a szárazföld, víz és a levegő – kiegészültek az űrrel és a cybertérrel. A ­világháborúkat jellemző ütközetek megszűntek, már nem csak a harcmezőn, szemtől szemben csaphatnak össze a felek: nem biztos, hogy az ellenségeink egyenruhában lesznek, az sem biztos, hogy katonák, az meg pláne nem, hogy valahol felsorakoznak – ismertette a jövő kihívásait dr. Ruszin-Szendi Romulusz.