Szerethető, látványos és izgalmas térség

– Nem nehéz színvonalas terméket elkészíteni akkor, ha kiváló az alapanyag. Nekem ez az egyik kedvencem, ami egy ikonnak számít a Felső-Tisza-vidéken – mutatott körbe Magyarország egyik leghíresebb Árpád-kori műemlékében, a beregi Tiszahát mocsaras, vadvizes területéből kiemelkedő, csarodai református templomban Deák Attila, az Aktív Magyarországért Díj egyik kedvezményezettje. A Miniszterelnöki Kabinetiroda alapította az elismerést azért, hogy kiemelje azoknak a személyeknek, szervezeteknek a munkáját, akik az aktív életmód és kikapcsolódás területén példaértékű és eredményes tevékenységet végeztek. 

Évente legfeljebb öt díj adományozható.

– Hogyan lehet bekerülni a szűk elitbe? Mivel lehet rászolgálni az exkluzív elismerésre?

– Ez egy rendkívül nagy megtiszteltetés, amelynek az elmúlt napokban érzem igazán a súlyát. Az elmúlt 12 év munkája pörgött le a szemem előtt a díj átadója előtti percekben, illetve az, hogy milyen hosszú, sokszor rögös volt az ideáig vezető út, amely rengeteg örömöt, barátot, és kollégát adott. Bár a díjat, mint magánember kaptam, rengeteg ember munkája áll mögötte. Különösen nagy köszönettel tartozok Révész Máriusznak, az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztosának, illetve dr. Fekete Károlynak, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének, valamint Baráth Gergelynek és általa vezetett az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központnak, akik teret és lehetőséget adtak számomra, számunkra.

– A Középkori templomok útja 2017-ben elnyerte az EDEN díjat, Magyarország legjobb kulturális úticélja címet. Ez lehetett az első igazán fontos mérföldkő. 

– Nagyjából tíz éve kezdtük el szabadidőnkben egy maroknyian kerékpárral felfedezni és bejárni a Felső-Tisza-vidéket, amely lenyűgözött bennünket. Akkor szembesültem vele, hogy egy mennyire szerethető, látványos és izgalmas térségben élünk, amely méltánytalanul alulértékelt az ország turisztikai térképen, ez pedig leginkább ismeretlenségéből ered. Rövidesen megszülettek az első örökségtúra útvonalak, amelyek elkezdtünk nyílt túraként meghirdetni. Az örökségtúrák specialitása kezdettől fogva az volt, hogy a kerékpározás mellett nagyon fontos volt a kulturális élmények átélése, így minden túrának elsődleges célja volt a fontosabb, de kevéssé ismert kulturális és természeti örökséghelyszínek bemutatása. Gyorsan kialakult az a gyakorlat, hogy a túrákat nem csak túravezetők, hanem szakvezetők is kísérik, akik közül voltak művészettörténészek, történészek, geográfusok, műemlékvédelmi szakemberek, építészek. A túrák teljeskörű lebonyolítását és megszervezését vállaltuk, ráadásul térítésmentesen. A kezdeti 3-4 négy évi örökségtúra mára 15-20 túrává nőtte ki magát, amelyeken évente sok száz túrázó vesz részt. Ezeken a legtöbbször három napos túrákon immár nem csak a Felső-Tisza-vidéket mutatjuk be, hanem a Zemplénbe, Bükkbe, Cserehátra is vezetünk túrákat, de gyakran keresünk fel határon túli területeket is (Kárpátalja, Partium, Felső-Bodrogköz vagy a jövő évi célpontok között már szerepel a Gömör-vidék, illetve a Szepesség is). Bár kezdetben az első örökségtúrák a Középkori templomok útja egy-egy szakaszának bemutatására irányult, ezek az elmúlt években térben és jellegben rendkívül kiszélesedtek, a központi elv azonban megmaradt, középkori templomok felfedezése kerékpárral.

– Az örökségtúrák mellett évek óta diáktáborok is nyílnak, ami jelentősen hozzájárul az aktivitáshoz.

– A Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség kötelékében én vagyok a felelőse a Felső-Tisza-vidéki kerékpáros vándortábornak, amik országos szinten is hihetetlen népszerűségnek örvendenek. A hat nap alatt teljesíthető Felső-Tisza-vidéki vándortábort negyedik éve szervezzük, amelyen az idén 27 turnusban, 566 fő vett részt. Két éve elindult egy másik jelentős táboroztatási program is térségben, amit a Tiszántúli Református Egyházkerület hirdetett meg. Az örökségtáborokban évente 1100-1200 diák vesz részt, akik négy táborközpont közül választhatnak (Berekfürdő, Debrecen, Beregdaróc és Tivadar). Attól függően, hogy melyik táborhelyszínre esett a választásuk, a táborközpontokból kiindulva kerékpárral, kajakokkal, busszal, rollerrel fedezik fel a Felső-Tisza-vidéket, Debrecent vagy a Tisza-tavat. Ennek a táboroztatási programnak a teljes körű koordinációját a Tiszántúli Református Egyházkerület kötelékében végezzük kollégáimmal. Összességében mára több, mint 2200 ember túrázását, táboroztatását segítjük, szervezzük, bonyolítjuk évente.  

– A díj odaítélésében sokat nyomhatott a latba a Felső-Tisza-vidék kerékpárosbarát fejleszte. 

– Összességében nagyon kedvezőek az adottságok a kerékpáros turizmus számára, minden feltétele megvan a régiónak, hogy a bringások kedvelt célterületévé váljon. Azonban addig teljes mértékben hiányoztak azok a szolgáltatások, amelyek kerékpárosbaráttá tennék ezt a régiót. Tavaly és az idén több olyan fejlesztés valósult meg a térségben, amelyek a kerékpárosbarát szolgáltatások hiányán próbálnak oldani: ahhoz próbálnak hozzájárulni, hogy a kerékpáros túrázók komfortosabban érezzék magukat a Felső-Tisza-vidéken. Ezeknek a projekteknek, beavatkozásoknak az a céljuk, hogy a kerékpárosok érezzék: szívesen látják itt őket, gondolnak szükségleteikre, igényeikre, ezáltal vonzóbbá válik a térség a kerékpáros túrázók számára. 

Záhony-Vásárosnamény-Csenger-Mátészalka-Nyírbátor-Debrecen között a 32. és 33. számú kijelölt kerékpáros túraútvonal ki lett táblázva 2018 és 2020 között, ennek a hosszúsága meghaladja a 350 kilométert. Létrejött egy egységes, látható, fizikailag is érzékelhető túraútvonal, amelyen több, mint 300 tábla orientálja, segíti a túrázók tájékozódását. A Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség tagjaként a nyomvonal kijelölésnek a munkáját én fogtam össze. 

Egy másik mérföldkő a túraútvonal melletti szolgáltatások kialakítása, fejlesztése volt. Mintegy 13 településen (például Lónyán, Csarodán, Tákoson, Tarpán, Tivadarban, Kölcsén, Cégénydányádon, Bátorligeten, Nyírbátorban) épültek kerékpáros túraközpontok és  pihenőpontok, ahol számos szolgáltatás várja az ide érkező kerékpáros túrázókat. Emellett több szálláshely fejlesztésével is foglalkoztam az útvonal mentén. Az idei esztendő  második felében kezdtem el az országos kerékpárosbarát minősítési rendszer részeként a kerékpárosbarát szolgáltató hálózat kialakítását a régióban, ehhez első körben 20 szálláshely, vendéglátóhely és attrakció csatlakozik.

– Szabolcs-Szatmár-Beregben mekkora az igény a kerékpáros turizmusra? Van-e létjogosultsága?

– Abszolút mértékben. Véleményem szerint akkor válhat sikeressé egy térség, ha sikerül megtalálni azt az egyedi terméktulajdonságát, amelyre képes felépíteni egy komplex turisztikai termékfejlesztést. A Felső-Tisza-vidék számára ilyen egyedi termék tulajdonságot jelentenek a parányi református kézbe lévő középkori templomok, bizonyos népi építészeti emlékek, a kerékpárosturisztikai adottságok és a vízitúra lehetőségek, különösen az Öreg-Túron. Egy nagyon autentikus, műemlékekben, természeti értékekben gazdag területről van szó, amelynek rendkívül erősek az aktív turisztikai adottságai. Országos léptékben mérve is az egyik legnagyobb kerékpározható hálózattal a Felső-Tisza-vidék büszkélkedhet. A kerékpárutak vonatkozásában elsősorban az árvízi töltéseken emelt kerékpárutak hosszúsága érdemel említést. A legnagyobb élmény kerékpárral felfedezni ezt a térséget és az itt található műemlékeket, örökséghelyszíneket. Ez már nem csak az itt élőknek ismert, hanem országosan is beépült a térség turizmusának pozicionálásába, sőt évre-évre egyre népszerűbb a régió a kerékpáros túrázók körében. A kerékpártúrák szervezéséhez nagyon ideális a térség település textúrája, hiszen az Alföldön egyedül itt található aprófalvas településszerkezet. A sűrű vonzerőhálózat szintén vonzóvá teszi a kerékpárosok számára ezt a vidéket. Emiatt gondolom, hogy a kerékpáros turizmus nagyon sok olyan fegyverténnyel, adottsággal rendelkezik, amely komoly versenyelőnyöket jelent más régiókkal szemben, éppen ezért hangsúlyosan érdemes vele foglalkozni. A kerékpáros turizmus remekül kombinálható örökségturisztikai vagy vallásturisztikai elemekkel, amitől országos léptékben mérve is nagyon egyedi termék tudott születni, ez leginkább az örökségtúrákban öltött testet. Ehhez pedig érdemes hozzátenni, hogy világszinten egy nagyon markáns trend az aktív turizmus előretörése.

– Mivel telnek a szorgos hétköznapok, amik sokszor egybemósodnak a hétvégékkel?

Főállásban a Tiszántúli Református Egyházkerületnek vagyok a fejlesztési csoportvezetője, ahol a Záhony és Szeged között elterülő Tiszántúl területén a református egyház fejlesztéseit, beruházásait segítem a templomfelújításoktól, a gyülekezeti központok, közösségi épületek építéséig, az oktatási intézmények korszerűsítésétől, az intézmények energetikai korszerűsítéséig. Ebben a munkakörben a hozzám legközelebb álló feladatot számomra a Felső-Tisza-vidéki és Nyírségi református egyházhoz kapcsolódó turisztikai fejlesztések, az itt található egyházi fenntartású szálláshelyek fejlesztése, valamint az Örökségünk táborok szervezése jelenti. A Tiszántúli Református Egyházkerület központja Debrecenben van, ahová napi szinte ingázok, hiszen a családommal továbbra is Nyíregyházán élünk. Egyre mélyebben kezdek megismerkedni a debreceni és hajdúsági kulturális és egyházi örökséggel, melynek turisztikai célú fejlesztéséhez próbálok segítséget nyújtani. A Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség elnökségi tagja vagyok 2017 óta. A Középkori Templomok Útja Egyesület egyik alapítója, titkára vagyok. Néhány éve tanítok a Nyíregyházi Egyetemen terület- és településfejlesztési, valamint turizmus, vendéglátás szakos hallgatókat.

– A szerteágazó munkaköri teendő mellett mire jut idő még?

Az egyházkerületnél végzett, napi főállású feladatok ellátásán túl tudok csak időt szakítani a Középkori Templomok Útja Egyesület vagy a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség munkáira. A hétvégék nagy részén túrákat szervezünk áprilistól októberig. A szabadidőmet a családommal próbálom tölteni. Van három csodálatos gyermekünk, Álmos (11), Villő (10) és Zengő (5), akikkel az örökségtúrákon már több ezer kilométert tekertünk le, sok száz örökséghelyszínt fedeztünk fel közösen. A gyermekeink jelenléte a túrákon más családokra nézve is ösztönzőleg hat, és egyre többen csatlakoznak gyerekekkel. Simán meg tudnak különböztetni egy román és egy gótikus kori templomot, nekik az örökséghelyszínek már kulturális élményt és nem túlélendő időt jelentenek. A feleségem, Eszter is aktívan bekapcsolódik a túrák szervezésébe, sőt, a kezdet kezdetén már ott volt a maroknyi kerékpáros között, akikkel felfedeztük a régiót és kialakítottuk az örökségtúra-útvonalakat. Rendkívül szerencsének mondhatom magam, hogy van egy támogató „hátországom”, akik partnerek és támogatólag lépnek fel. Az Aktív Magyarországért díj így legalább annyira szól nekik, mint nekem. 

Névjegy

Deák Attila a Tiszántúli Református Egyházkerület fejlesztési osztályvezetője, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség elnökségi tagja, a Középkori Templomok Útja Egyesület alapító tagja, titkára. Tizenkét éve foglalkozik a Középkori Templomok Útja tematikus útvonallal, amely 2017-ben elnyerte a Kiváló Európai Desztinációk (EDEN) díjat. Az elmúlt több mint egy évtizedben a Felső-Tisza-vidék aktív turizmusának fejlesztésével foglalkozott azért, hogy ez a térség is felkerüljön a hazai és külföldi turisták mentális térképére. Ő volt annak az infrastruktúra-fejlesztésnek is a projektkoordinátora, amely 350 kilométeres hosszban kitáblázással kapcsolta be a hazai kerékpáros úthálózatba a vízügyi töltéseket.