Vajon elér-e a máig az ősi vérvonal?

Csaknem napra pontosan két éve kezdtünk foglalkozni lapunk hasábjain korunk egyik legdivatosabb tudományterületével, az archeogenetikával, amely az egykor élt ősök, azaz a térben és időben is legtávolabbi rokonaink felkutatásához kínál új lehetőségeket. Ezáltal az egyéni érdeklődésen túl nyomon követhetjük a népek közötti rokonsági viszonyokat, egy-egy népcsoport térbeli mozgását, vándorlását az évezredek országútján. Ezt nevezzük populációgenetikának. 

Egy új közös projekt 

A téma tehát mind egyéni, mind pedig nemzeti értelemben roppant érdekes és fontos, nem véletlen, hogy a történészeink érdeklődését is jócskán felcsigázta. Persze a tudományág mind nagyobb térnyerésével azok is egyre hangosabbak, akik – prekoncepcionális vagy politikai céllal – kétségbe vonják, hogy az archeogenetika alkalmas lehet rokonsági viszonyok, régi és mai populációk jellegzetességeinek összevetésére. Mindez korántsem tántorítja el a kutatókat – így például Török Tibor tanszékvezetőt, vagy a Kárpát-medencei történeti népesség genetikai kutatásával foglalkozó Neparáczki Endrét és kollégáit – munkájuk folytatásától, már csak azért sem, mert annak eredményei nagy szenzációkat ígérnek. 

A Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja, illetve a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Intézetének Genetikai Tanszéke – a már említett két kutató irányítása mellett – időközben újabb közös projektbe is belekezdett. Ez pedig a magyarság genetikai múltjának meghatározása a Kárpát-medence archaikus mintáinak és a recens mai magyar mintáknak az összevetése alapján. A projektet röviden csak recens vizsgálatnak nevezik. Ebbe kapcsolódott be segítőként egy általunk a téma kapcsán többször is segítségül hívott nyírbátori jogász, dr. Küzmös Imre. A Vitézi Rend tagja több éve foglalkozik öntevékenyen archeogenetikával, sikerült is egy saját, több mint ezer – mai magyar és határon túli – mintából álló adatbázist összeállítania. Ezek persze egytől egyig kereskedelmi, azaz külföldi cégektől rendelt vizsgálatok. Nyilván mindenkit, aki ebben részt vett, a modern archeogenetikai családfakutatás vágya motivált. 

Minden megyéből ötven 

– A mintákat éppen ezért csak részlegesen lehet reprezentatívnak tekinteni – adjuk át a szót innentől dr. Küzmös Imrének. – Minden olyan modern etnikai becslés, amiért csak 40-80 euró közötti árat kérnek el, gyakorlatilag vakvágány, az archaikus mintavételezésbe viszont már nehezebb belekötni. Az említett új kutatás éppen efelé kívánt elmenni, a magyar kutatók – több párhuzamosan futó, és ugyancsak izgalmas projekt mellett – most olyan, a populációgenetika szempontjából specifikus markereket, egyéni mutációkat, genetikai jellegzetességet keresnek ezer ma élő magyar honfitársunk genomjában – így 50 szabolcs-szatmár-beregi emberében is –, amilyenek csak bennünk vannak meg, másokban nincsenek. Olyanokat, amelyek megmutatják egy archaikus populáció jellegzetességeit. Valamennyit összevetik a már analizált archaikus Árpád-házi, hun és avar mintákkal. Mint tudjuk, III. Béla királyunk földi maradványait, illetve másokét már sikerült azonosítani, ám e pillanatban még nem minden publikus. Ugyanakkor a karosi temetőben végzett eredmények is remek alapot kínálnak az összevetéséhez – magyarázta. 

Dr. Küzmős Imre arról is beszélt, hogyan sikerült felvenni a kapcsolatot a kutatókkal. Előbb e-mailt küldött, aminek hatására áprilisban behívták egy beszélgetésre. Az egészből kétórás prezentáció és háromórás eszmecsere lett, ezalatt az is kiderült, hogy a megállapításai sok mindenben összhangban állnak a kutatók eredményeivel. Innentől lehetősége nyílt több találkozásra, legutóbb például novemberben járt a szegedi egyetemen. A kapcsolat odáig fejlődött, hogy megbízták a szabolcsi minták összegyűjtésével. A mintavételi csoport összeállításánál az volt a kikötés, hogy egy rokoni szálból csak egy személy választható, illetve a delikvensek nagy-, illetve dédszüleit is ugyanahhoz a megyéhez lehessen visszavezetni, ellenkező esetben nem áll meg a megyeszintű reprezentativitás. 

Hétmilliárd marker 

– Csak ezer ember teljes ge­nomját vizsgálják? – kérdezhetnék most sokan. Holott ez is hatalmas előrelépés, rengeteg pénzt és időt felemésztő folyamat, egy mintát 4 hónapig vizsgálnak. Pláne úgy, hogy eredetileg csak 200 főre, vagyis megyénként tíz emberre adtak támogatást. Utána ezt ötszörözték meg. S hogy mennyire komoly, álljon itt egy összehasonlítás. A kereskedelmi genetikai vizsgálatok általában 700 ezer és 900 ezer közötti SNP-t, vagyis „sznipet” – ezek a DNS szekvencia-variációk, más néven pontmutációk, vezetnek nyomra – vizsgálnak. Velük szemben a mostani 7 milliárd markert néz meg, elvégezve a teljes genom szekvenálását – hallhattuk. 

Mindezek alapján egyértelműen kimutatható lesz, hogy a mai magyar populáció archaikus komponense köt-e bennünket a hunokhoz, a szkítákhoz, az avarokhoz, a vaskori keltákhoz, vagy sem, illetve milyen mértékben. Így igazolni vagy cáfolni lehet a Kárpát-medencei folytonosságot egészen a szkíta korig. Küzmös doktor mindenesetre reménykedik, és szerinte a végeredmény nagy durranás lesz.