2022.05.27. 07:00
Sodródás a demográfiai válság felé
A születésszámok növekedése az új családpolitikai intézkedésekkel magyarázható.
Nincs csodálatosabb dolog a gyermek születésénél
Fotó: Illusztráció: Shutterstock
Az orosz–ukrán háború, a klímaválság, a Covid-járvány és az energiaellátás gondjai mellett sem feledkezhetünk meg arról, hogy a világ egy demográfiai válság felé sodródik, ami a fejlett országokban alacsony termékenységet és gyorsuló ütemű öregedést, míg a világ más részein, de főleg Afrika Szaharától délre fekvő területein magas termékenységet, és az ezzel összefüggésben lévő migrációs veszélyt jelenti.
A járvány fékező hatása
Magyarország lakossága 1980 óta csökken, a születésszám 1975-ben történt tetőzése óta (194 ezer újszülött) az elmúlt évtizedben évente kb. 90 ezren születtek, mintegy 40-50 ezer élve szülöttel elmaradva attól az értéktől, ami az ország egészséges népességszerkezetéhez (fiatalok, középkorúak, idősek) és a meghaltak pótlásához elegendő lenne. Ez a születésszám egy 6 milliós ország számára lenne éppen ideális. 2020 és 2021 születésstatisztikája hosszú idő óta az első jele annak, hogy a termékenység emelkedése a mai viszonyok közepette is bekövetkezhet. 2020-ban 92 300-an (3,5 százalékkal többen, mint az előző évben), 2021-ben 93 ezren születtek. Az elmúlt három évtizedben egy év alatt (2019-ről 2020-ra) háromezer fős születéstöbbletet nem regisztráltak.
A születésszámok növekedése az új családpolitikai intézkedésekkel magyarázható, miközben a Covid-járvány erős fékező hatást gyakorolt sok más mellett erre is. 2022 első negyedéve ugyanakkor majdnem 12 százalékos születésszám-csökkenést hozott, amiről nem tudható, hogy átmeneti jelenséget mutat-e, vagy egy hosszabb tendencia első szakasza. Ha ez a tendencia az év végéig fennmaradna, 2022-ben 80 ezerhez közeli születésszámmal kellene számolni. A születésszám 2020- és 2021-beli növekedése a szülőképes korú nők (15–49 éves) egy részének e korcsoportból való kilépésével egyidejűleg zajlott le.
A legjobb gyermekvállalási korban lévő 20–39 éves nők száma 2011 és 2020 között 253 ezer fővel csökkent, ami 18 százalékos mérséklődésnek felel meg. Egyre csökkenő számú nő adott összességében több gyermeknek életet. A gyermekek megszületéséhez nemcsak gyermekvállalási kedv kell, hanem megfelelő számú szülőképes nő is.
Az alacsony születési gyakoriságnak számos oka van: pl. munkaerőpiaci bizonytalanság (munkanélküliség), a nők iskolázottságának kiterjedése és meghosszabbodása, a nők foglalkoztatásának általánossá válása, párkapcsolati problémák, jövedelemhiány, lakáshiány, a szabadidő eltöltésének megváltozása (utazás), a háztartási munkák kiegyenlítetlensége stb.
Az alacsony termékenység legfontosabb oka, hogy a nők korábban, két évtized alatt 18–38 éves koruk között lezajló szülései ma többnyire 32–40 éves korukra esnek. Egy szólás szerint: ha valakinek 30 éves korára nem születik gyereke, később még szülhet, de az esetek többségében ez a gyermek testvér nélkül fog felnőni. Közismert, hogy a nők szervezete az első szülésre a legalkalmasabb 20–25 éves koruk között. Manapság a szülések döntő hányada a nők 30-as éveire jut, legtöbben 34–35 éves korukban hozzák világra gyermeküket. 1990-ben ezer 36 éves nőből 20, 2010-ben már 42, 2020-ban pedig 63 vállalt gyermeket. Egyre nő a 40 év feletti gyermekvállalás szerepe: 1990-ben az összes élve születés 0,5, 2020-ban már 3,3 százaléka tartozott ebbe a csoportba. Ilyen és még későbbi korban bekövetkezett szülések bizonyos veszélyeket jelentenek mind az anyák, mind az újszülöttek számára.
Termékenységi mutató
A teljes termékenységi arányszám (amely azt mutatja meg, hogy a jelenlegi termékenységi magatartások állandósulása esetén egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet) a 2011. évi szuper alacsony 1,23-as értékről 2020-ra 1,55-re nőtt. A népesség megtartását jelentő 2,0-2,1 érték elérhetetlennek tűnik. A KSH Népességtudományi Kutatóintézet által a közelmúltban megjelentetett Demográfiai Portré című kötet szerint nincs példa arra a világon, hogy az alacsony termékenységű országok valaha is fel tudtak volna kapaszkodni a 2,0-s termékenységi szintre.
A többletszületések szinte kizárólag a vidéki Magyarországnak köszönhetők. Csupán a 20 ezer lakosnál kisebb településeken sikerült demográfiai fellendülést elérni. A termékenységi mutató Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1,92), Szabolcs-Szatmár-Beregben (1,88) és Nógrádban (1,79) volt a legmagasabb, míg a fővárosban a legalacsonyabb (1,15). Ez azt jelenti, hogy Budapesten száz nőnek 77-tel kevesebb gyermeke született, mint Borsod-Abaúj-Zemplénben.
A helyi ingatlanárakban nagy a szóródás, a támogatások összege viszont egységes. Az új támogatás sokkal ösztönzőbb a falvakban és a kisvárosokban, mint a közép- és nagyvárosokban, ahol kiemelkedően magasak az ingatlanárak. A többletújszülöttek jellemzően vidéken, 20 ezer fősnél kisebb településeken, inkább az ország keleti felében, 40 körüli, középfokú végzettségű nőknél, harmadik gyermekként jöttek világra. Ma még nem tudható, hogy a később tervezett gyermekek korábbi megszületéséről (ilyenkor a befejezett termékenység nem nő) van-e szó, vagy valódi termékenységemelkedésről. Több kutató szerint az utóbbinak lehet nagyobb esélye.
Prof. Hajnal Béla, az MTA Demográfiai Bizottságának tagja