Vannak esetek, amikre már nehéz szavakat találni...

Lehet örökölni házat, autót, mindenféle ingatlant és ingóságot, értékes tárgyakat, leselejtezésre váró dolgokat – és kisállatot is. 
Vidra Beáta, a megyénkben működő PCAS Állatmentő Egyesület vezetője lapunknak elmondta: a megmentett állatoknak egy jelentős része a gazdi halála miatt kerül hozzájuk. Sajnos sok esetben kell azt látniuk, hogy bár az elhunyt nagyon szerette négylábú társát, a családtagok a sorsukra hagyják a „hagyatéki kisállatokat”. – Természetesen nem várható el mindenkitől, hogy magához vegye az elhunyt rokon kutyáját vagy macskáját, hiszen nem mindenkinek adott ehhez az aktuális élethelyzete, esetleg már van saját kis kedvence, amiért felelősséggel tartozik – fűzte hozzá. – A problémák ott kezdődnek, amikor az emberek meg sem próbálnak gondoskodni a hátramaradt állatokról. 

– A közelmúltban volt egy esetünk: miután egy idős ember elhunyt, a családtagok azonnal eutanáziára akarták vinni az egyébként teljesen egészséges két kutyáját. A szomszéd kért tőlünk segítséget, miután megtudta, hogy az elhunyt szeretett állataira néhány napon belül altatás vár, az örökösök meg sem kíséreltek új gazdát találni, vagy felkeresni egy állatmentő szervezetet, azonnal a két eb halála mellett döntöttek. Szerencsére még időben kaptuk a hívást, és átvehettük az állatokat. 
 

Végrendeletbe is kerülhetnek 

Vidra Beáta hozzátette: a jelenségnek több fokozata van, hiszen vannak, akik az elhunyt iránti szeretet miatt megpróbálnak gondoskodni a kisállatról, ám egy idő után kiderül, hogy nem passzolnak össze az örökölt négylábúval, vagy felveszik a kapcsolatot állatmentőkkel, esetleg az internet segítségével próbálnak új gazdit keresni. Azonban sajnos még mindig az a legjellemzőbb, hogy az állatra csak nyűgként tekintenek, egyedül hagyják élelem és menedék nélkül, vagy egyszerűen altatásra viszik. Sőt, ha az elhunyttal nem volt felhőtlen a kapcsolat, annak is az állat láthatja a kárát... 

A végeredmény ugyanaz: a gazdi halálát az állaté követi, ha nem értesülnek az esetről az állatmentők. Betti szerint minderre az lehet a megoldás, ha idősebb korban nem vennénk magunkhoz kölyökkutyákat, hiszen az állat egy 10-15 éves elköteleződést jelent. Vannak olyan szervezetek, ahol a bizonyos életkor fölötti jelentkezőknek már csak idősebb kutyákat kínálnak örökbefogadásra – és bár ez rosszuleshet a gazdijelöltnek, ez a gyakorlat azért kezdett elterjedni, hogy az állat ne kössön ki újra a menhelyen vagy éppen az utcán. Sőt: az állatmentő azt javasolja, hogy amikor végrendelkezünk, az állatainkról se feledkezzünk meg, így elejét vehetjük annak, hogy az egykori négylábú társakra – amelyeket egyébként is megvisel a gazdi elvesztése – azonnali szenvedés és halál várjon, amikor már nem tudunk róluk gondoskodni. 

– Nemrég egy önkormányzat kérte a segítségünket, miután egy rossz körülmények között, egyedül élő lakos elhunyt a településen. A bácsinak egy kutyája és több macskája is volt, amelyek gondozásában egy helyi önkéntes állatvédő segített neki. Miután a bácsi elhunyt, két napig voltak vele összezárva az állatok a házban – mesélt Beáta még egy történetet. – A cicák nagyon betegek voltak, több súlyos fertőzéstől szenvedtek, az egyiknek ki kell műteni az egyik szemét, a kutyus pedig teljesen elvadult, szinte megérinteni sem lehet. 
 

Jól jön a segítség 

– A koronavírus-járvány sajnos nagyban hozzájárult a hagyatéki kisállatokat növekedéséhez. Ezt senki nem láthatta előre. Azokra az esetekre azonban már nehéz szavakat találni, amikor valaki szándékosan hagyja hátra a kutyáit vagy a macskáit, mondjuk egy költözés miatt, pedig sajnos ez is mindennapos eset – emelte ki. Ismét egy nemrég mentett kutya történetét mesélte el: a Dino névre keresztelt állatot egy erdőben egy fához kötözték, majd otthagyták.

 
Egy motoros véletlenül vette észre, majd értesítette a PCAS munkatársait. A helyszínre érkezve látták, hogy az ebnek hiányzik egy darab a füléből, majd az első útjuk az állatorvoshoz vezetett, ahol kiderült, hogy Dino tele van kullanccsal is. Vidra Beáta arról is beszélt, hogy az egyesület csak az adományozók segítségével tudja fedezni ezeket a költségeket, most pedig, alig néhány nappal a nyilatkozattételek határideje előtt, abban bíznak, hogy még néhányan gondolnak rájuk és mentett állataikra, amikor felajánlják adójuk 1%-át. Az egyesület közösségi oldalán az érdeklődők még többet megtudhatnak arról, hogy hogyan segíthetik a szervezet munkáját, illetve azt is nyomon követhetik, hogy mi lett a sorsa a mentett állatoknak.